Az ázsiai lódarazsak az őshonos méhek és más beporzó rovarok ragadozói. O'Shea-Wheller evolúciós biológus szerint egy ázsiai lódarázs egy nap akár 50 méhet is képes felfalni. 

Ilyen kilátások mellett úgy tűnhet, hogy az európai méhállomány a végnapjait élheti, azonban véletlen fordulat történt: bizonyos méhtípusok elkezdtek védekezni a ragadozó rovarok támadásaival szemben.

A BBC cikke szerint bíborfarkú poszméh, ami Európa egyik leggyakoribb poszméhfajtája, alkalmazkodni kezdett, köszönhetően egy olyan védekezési stratégiának, amellyel már része a rovar evolúciós arzenáljának.

A taktika egyszerű: amikor megtámadják őket, a poszméhek a földre esnek, a darazsakat pedig magukkal rántják.

Ez vagy arra készteti a darazsat, hogy elveszítse a fogást, vagy a méh felemeli a fullánkját és addig küzd, amíg a darázs fel nem adja a harcot.

A bíborfarkú poszméh nem az ázsiai lódarazsak mellett fejlődött ki az evolúció során, a biológus szerint így ez lényegében pusztán a véletlen folytán alakult ki.

Az ázsiai lódarazsak invázióját azonban rendkívül nehéz megállítani. A szakértő ugyanis a brit lapnak elárulta, hogy a pusztító rovar ökoszisztémáit még őshazájában, Délkelet-Ázsiában sem igazán lehet megzavarni, mivel többféle módon is képesek a legkülönbözőbb környezetekben is megmaradni.

Magyar megoldással lassítanák az ázsiai lódarázs terjedését

Magyar fejlesztésű eszköz segíti az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassítását: idén nyáron első ízben figyelték meg Magyarországon az Európa felől érkező invazív darázsfaj egyedeit – tájékoztatta az MTI-t a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).