A könyvpiac szereplői között tavaly megkezdődött a szerepek kiosztása, a szakosodás, amely valószínűleg nem minden antikváriusnak kedvez. Ahogy a festményárverezők esetében, itt is vannak „elit” kereskedők, akikhez a legjobb minőségű anyag (különleges kéziratok, ősnyomtatványok, ritka folyóiratok) jut el, társadalmi eseményekké váló aukcióikon pedig egyre szűkebb réteg képes vásárolni. Mások azt a középkategóriás anyagot kínálják, amely a hagyományos gyűjtői kör (tanárok, egyetemisták) számára még mindig elérhető. A kiemelt árverésekhez színes, reprezentatív katalógus dukál, hosszú és körültekintő leírásokkal, a többiek kénytelenek megelégedni a megszokott füzetkékkel. A felosztás nem mindenkinek kedvez, hiszen egyik kereskedő sem szívesen szorul a második vonalba, miközben néhány antikváriumnak ma már a média is kiemelt figyelmet szentel. Várható, hogy továbbra is a kéziratok, az első kiadású dedikált irodalom, illetve az ősnyomtatványok lesznek az érdeklődés középpontjában. Folyamatosan felértékelődnek a régi művészeti kiadványok, különösen az avantgárd folyóiratok számítanak már ma is igazi csemegének - elenyészően kis példányszámuknak köszönhetően minden egyes darab nagy kincsnek számít. Kétségtelen, hogy Kassákék kiadványai az aktivisták festményárai következtében válnak egyre értékesebbé. A Hess András Antikvárium február 18-án árverez. Kínálatából kiemelhetjük azt a tételt, amely a Magyar Hírlap első, 1849-50-ben megjelent 191 számát foglalja magában. Az Ex Libris Antikvárium február 23-án sorra kerülő aukcióján a ritkaságok sorában találjuk Gozsdu Elek mindössze 21 példányban kiadott művét a szerző aláírt fotójával, egyedi kötésben. Másnap a Pastinszky Antikváriumon a sor, ajánlatában régi nyomtatványokat és ritka kéziratokat találunk. A hónap utolsó könyvárverését a Mike és Társa Antikvárium rendezi, ők mások mellett dedikált Radnóti-köteteket kínálnak. R. E.