Immáron tény, hogy Magyarország nem demokrácia - így interpretálja a negyedik alkotmánymódosítás parlamenti elfogadása és a változtatás államfői jóváhagyása után kialakult helyzetet a balközép irányultságúnak tartott brit New Statesman internetes portálja. A cikket egy papírlappal eltakart szájú tüntető illusztrálja. A papírlapon egy kicsavart Fidesz-logó látható: a narancs helyén a Kádár-rendszer címere látszik Fidesz-narancssárga színben, rajta a párt neve a Fidesz logójára hajazó betűkkel. A szerző szerint az alaptörvény megváltoztatása után az alkotmánybíróságnak nincs többé lehetősége véleményt nyilvánítani a törvényekről, amivel szinte teljesen elvész a törvényhozó és végrehajtó hatalom ellenőrzése.

A demokrácia és a demokratikus értékek aprólékos lerombolása a Fidesz 2010-es elsöprő választási győzelmével kezdődött és hónapokon át folyt mindenki szeme láttára. A támadás egyértelmű és folyamatos volt kezdve a sajtószabadság korlátozásától egészen a virulens antiszemitizmus megerősödéséig. A New Statesman kifogásolja az antiszemita nézeteikről ismert közszereplők kitüntetését, részletesen felsorolva a díjazottakat.

Kommunisták, nácik, populisták

A politikai rendszer leépülésnek ez folyamata feladja a leckét Európának. A 20. században két totalitárius rendszer, a nácizmus és a kommunizmus rontott rá a demokráciára. Most az Európa-ellenes, nacionalista, rasszista és antiszemita populizmus őrli fel a demokráciát Európa szívében, amit közönyösen szemlélnek az Európai Unió polgárai és vezetői. Szemben Vlagyimir Putyin államfő Oroszországával, Magyarország nem világhatalom, rászorul az Európai Unió segítségére. Az EU Görögország esetén meg tudta mutatni, hogy pénzügyi támogatását politikai feltételekhez kötheti, így nem mondhatja, hogy Magyarország esetén nincs eszköze a beavatkozásra.

A közönyösség igazi oka egyszerű és aggasztó: Európa nem eléggé elkötelezett a képviseleti demokrácia politikai rendszere iránt. Ezért kaphatott támogatást a 2010-ben megválasztott Orbán Viktor az európai vezetőktől, főként saját pártcsaládjától. Ezért nem alkalmazott szankciókat az Európai Bizottság Magyarország ellen, pedig lennének eszközei, például az uniós alapszerződés 7. cikkéjének alkalmazása. Ha az európai vezetők és a civil társadalom nem határozza el magát a fellépésre, akkor végignézheti Magyarország leépülését, illetve ennek megismétlődését más országokban is.

Barbárok

Hogy teljesen világos legyen: a tét az Európa-projekt alapvető értelme, természete, Európa képessége arra, hogy megőrizze legfőbb közös társadalmi-gazdasági erőforrását, a demokráciát. Évtizedek óta nem volt nyilvánvalóbb, mint most, hogy a barabarizmus és a demokrácia között kell választani. Egyértelmű, hogy Európa és a demokrácia mellett kell döntenünk - fejezi be Magyarországról szóló helyzetelemzését a New Statesman cikke.