Oroszország és Kína összesen 15 milliárd dollár értékben 27 különböző megállapodást írt alá - jelentette be Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes szombaton egy Moszkvában tartott orosz-kínai befektetői fórumon. A kínai miniszterelnöki poszt várományosa hozzátette: a gazdasági kapcsolatok további erősítését tervezi a két ország, bővítik az együttműködést egyebek között a pénzügyi ágazatban, a közvetlen befektetések, a gépgyártás és az elektronika területén.

A kétoldalú áruforgalom értéke tavaly rekordszintre nőtt, 83,5 milliárd dollárt tett ki. Ez 2015-re várhatóan eléri a 100 milliárd dollárt, 2020-ra pedig a 200 milliárd dollárt - ezt már Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes mondta ugyanazon a moszkvai fórumon szombaton.

Li Ko-csiang moszkvai látogatása idején aláírt megállapodások között szerepelt egy 4 milliárd dolláros alaptőkével létrehozandó közös befektetési alap, valamint egy nagy befogadóképességű, nagy hatótávolságú polgári repülőgép közös tervezése.

Li Ko-csiangot pénteken fogadta Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, megválasztott államfő. A kínai politikus Oroszország után Magyarországra, Belgiumba és az Európai Unió brüsszeli központjába látogat el.

Nyolcmilliárd dollár kölcsönt adott Kína az újszülött országnak

Kína azonban nem csak Európában építi kapcsolatait: Dél-Szudánnak 8 milliárd dollár kölcsönt hagyott jóvá, jelentős infrastrukturális tervek megvalósítására. Ezt az alig kilenc hónapja létrejött új ország informatikai minisztere, Barnaba Marial Benjamin jelentette be. Azt mondta, hogy a pénzből mezőgazdasági, infrastrukturális, távközlési és vízi erőműi terveket finanszíroznak majd. A miniszter közölte továbbá: Kína "tanulmányozza" azt a kérést, hogy finanszírozzon meg egy alternatív olajvezetéket Kenya északi tengerpartjáig, amely elkerüli a szudáni olajvezetékeket.

A kölcsön megadásának a bejelentésére néhány nappal az után került sor, hogy Salva Kiir Mayardit dél-szudáni elnök először tett hivatalos látogatást Kínában.

A kínai infláció lényegesen javulhat idén

A külkapcsolati politika alakulásáról szóló hírek mellett Kína inflációs kilátásai is javulhatnak. A fogyasztói árindex várhatóan 3 százalék alatti lesz az idén, kisebb a kormány által várt 4 százaléknál, és alacsonyabb a tavalyinál - jelentette ki az ázsiai ország központi bankjának egyik tanácsadója.

Szung Kuo-csing (Song Guoqing) egy pekingi fórumon azt mondta, hogy az idei kínai infláció 2,8 százalék körül alakul. A szakértő, aki márciustól a jegybank monetáris tanácsának a tagja, azzal számol továbbá, hogy a hazai össztermék (GDP) 8,4 százalékkal nő 2012-ben.

Kínában 3,6 százalék volt a márciusi éves infláció, ami emelkedés a februári 3,2 százalékhoz képes (Január: +4,5 százalék). Az inflációs csúcs tavaly júliusban volt, amikor 37 hónap legmagasabb értékét mérték: 6,5 százalékot. A központi kormány intézkedések sorozatával igyekezett az inflációt leszorítani, ezek hatására 2011-ben 5,4 százalék lett.

Kína gazdasága 8,1 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, ez a legkisebb ütem 2009 első negyedéve óta. A kormány 7,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre a tavalyi 9,2 százalék után.