Donald Tusk lengyel miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy leállítják a nyugdíjreformot és részlegesen államosítják a kötelező magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozódott vagyont. A döntés végrehajtásával a lengyel kormány Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve az argentin elnöki székben egymást váltó Kirchner házaspár példáját követi.

Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap mindezt tétlenül nézi, nem számolva azzal, hogy a hasonló államosítások láncreakciója indulhat el - írja a Forbes magazinban megjelent cikkében Marek Tatala, a szabadelvű gondolkodást pártoló lengyel FOR kutatóintézet munkatársa és Fred Roeder német egészségügyi közgazdász, egyetemi oktató, a fiatalok védelmével foglalkozó Young Voices nemzetközi szervezet igazgatója.

Ez nem frankó!

A lengyel nyugdíjpénztárak államosítása nem járul hozzá a fenntartható költségvetési egyensúly megteremtéséhez. A kormány közvetlenül kisajátítja a megtakarítások felét és kötelezik a pénztárakat,hogy rövid távú befektetésekbe helyezzék el a forrásaikat. Az utóbbi arra utal, hogy nyitva akarják tartani a kaput a maradék vagyon állami képbe vétele előtt.

Varsó emellett azt tervezi, hogy a fiataloknak ezentúl nem kell belépniük kötelező magánpillérbe, azaz alapesetben csak a bismarcki felosztó-kirovó rendszerből számíthatnak majd nyugdíjra. Ha nem elégednek meg az állami gondoskodással, akkor külön kérniük kell felvételüket a valamelyik kötelező magánnyugdíjpénztárba.

Ez a biztos vég

A viselkedéspszichológia egyik alaptétele szerint azonban az emberek többsége nem fog nyilatkozatot tenni belépési szándékáról, így az új szabály a kötelező pillér eljelentéktelenedéséhez, majd később kimúlásához fog vezetni. Eközben a pénztárak államosítása csak rontja a lengyel költségvetés helyzetét.

A lépés ideiglenesen mérsékli az államdósságot, ám hosszabb távon növeli a költségvetés finanszírozási kötelezettségeit. Az összefüggés egyszerű: az öngondoskodásra alapuló rendszerek nem érzékenyek a demográfiai változásokra, mert mindenki magának takarékoskodik, míg a mások befizetésére épülő felosztó-kirovó szisztémában a mindenkori munkában állók fizetik a nyugdíjakat, így ha számuk csökkent a nyugdíjasokéhoz képest, az az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.

Második Magyarország, avagy orbanizáció

Leszek Balcerowicz közgazdász professzor, volt miniszterelnök-helyettes számításai szerint a forrás nélküli nyugdíjfizetési kötelezettségek máris meghaladták a lengyel GDP 193 százalékát. A kötelező magánnyugdíjpénztárak beolvasztása csak növelni fogja ezt az arányt. Tusk populista döntésének következményeit a következő generációk viselik - írja cikkében a két közgazdász.

Brüsszel és az IMF kettős mércét alkalmaz: miközben Lettországot megdicsérték azért, mert növelte a kötelező magánnyugdíjpénztárak részesedését a nyugdíjjárulék-befizetésekből, Lengyelországnak elnézik a pénztéri vagyon államosítását. Nem gátolják meg, hogy az ország második Magyarországgá váljon. Ezzel rombolják az EU tekintélyét is, hiszen hogyan követelheti meg ezek után Brüsszel a tagországoktól a felelős költségvetési politika folytatását?

A veszély ma már az, hogy ha a dolgok úgy mennek tovább, mint eddig, akkor a nyugdíjrendszer orbanizációja végigsöpör Európán. A magyar-lengyel példa ragadós lehet a kelet-közép-európai EU-tagországok populista kormányainak körében.