Romániában állandó téma a közbeszédben az állítólag igen magas adóteher, ami a magánembereket és a cégeket egyaránt sújtja - írja a Maszol. Ennek a népszerű önsajnáló diskurzusnak egyetlen nagy hibája van, mégpedig, hogy nemzetközi összehasonlításban nem állja meg a helyét.

Az Eurostat adatai szerint a román költségvetésbe a bevételekre kivetett adókból befolyó összeg a GDP 4,7 százalékát teszi ki. Ebben a magánszemélyek jövedelemadójából és a cégek profitjára vagy forgalmára kivetett adókból származó bevételek vannak benne.

Kapcsolódó

Csehországban ezen forrásokból a GDP 8 százalékának megfelelő összeget szed be az állam, Lengyelországban 8,5, Németországban pedig 12,7 százalékot. Mivel itt GDP-arányokról van szó, teljesen mindegy, hogy az adott országban mekkora az átlagkereset.

A jövedéki adónál és az illetékeknél már más a helyzet. Ezekből Romániában a GDP 3,3 százalékát kitevő pénzmennyiség kerül az államhoz, míg Csehországban 2, Németországban 2,2, Lengyelországban pedig 3,7 százalék. Míg Romániában a tulajdonra (ingatlan, gépkocsi) kivetett adók formájában a GDP 0,3 százalékát hajtja be az állam, addig Németországban 0,4, Lengyelországban pedig 0,8 százalékát, s csak Csehországban kisebb az arány, 0,2 százalék.

Annak azonban, hogy a költségvetés évről évre erősen deficites nem az az oka, hogy viszonylag alacsonyak az adók, hanem, hogy még a keveset sem hajtják be. Romániában az áfának csak körülbelül a 70 százalékát sikerül behajtani, éves szinten 7 milliárd euró (35 milliárd lej) körüli az ebből származó veszteség. A szakértők szerint a kicsi költségvetési bevételek másik oka, hogy sok a kivétel az adófizetési szabályok alól.