A tagországok állam-, illetve kormányfői Afganisztánról kiadott közleményükben újra hitet tettek a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett. Eszerint rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal.

Ami a középtávú finanszírozási terveket illeti, a NATO-országok csúcsvezetői megerősítették, hogy 2017 végéig mindenképpen biztosítják a szükséges pénzforrásokat. "Amikor véget ér az ISAF művelete, az afgán hatóságok veszik át a teljes felelősséget a biztonságért. Afganisztán melletti elkötelezettségünk azonban túlnyúlik az ISAF-on, és továbbra is biztosítani fogjuk azt, hogy Afganisztánból soha többé ne fenyegethessenek bennünket terroristák" - olvasható a közleményben.

Az idén év végén lezáruló harci küldetésnél nagyságrendekkel kisebb méretű, új kiképző-tanácsadó misszió gördülékeny megszervezéséhez NATO-tisztségviselők szerint arra lenne szükség, hogy legkésőbb néhány héten belül megszülessen a megállapodás az új misszióhoz tartozó katonák jogállásáról, és tisztázódjon, hogy az eddig harci szerepet ellátó ISAF-katonák mellett a felszerelés mekkora hányadát, milyen elemeit kell elszállítani Afganisztánból.

E logisztikai kényszerrel szemben azonban politikai akadályok léptek fel, amelyek akadályozzák a megoldást: az Afganisztánban lebonyolított elnökválasztás két nagy riválisa csalással vádolja egymást, máig nincs végeredmény, nincs hivatalos választási győztes, következésképpen nincs olyan afgán közhatalmi tényező, amely megállapodhatna az új nemzetközi misszió keretfeltételeiről. Hamid Karzai leköszönő elnök ezt a teendőt áthárította utódjára, ám egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az utódja.