A megújuló technológiák gyors terjedése csak részleteiben javít valamit az összességében borús összképen, amely az alacsony karbonintezitású energiaforrások helyzetének vizsgálatakor rajzolódik ki - summázza éves helyzetjelentését az IEA, amelyet a Clean Energy Ministerial nevű, a globális üvegházgáz-kibocsátás négyötödéért felelős országoknak címez.

A világ vezetői ugyan sokat beszélnek a téma fontosságáról, és noha az elmúlt évtizedben a megújuló energiaforrások felhasználása jelentősen fellendült, ennek ellenére a globális energiagazdaság éppolyan "piszkos", mint két évtizede. A jelentés (Tracking Clean Energy Progress) bevezeti az energiaszektor karbonintenzitási indexét (ESCII), amely azt mutatja, mennyi szén-dioxidot bocsátunk egy adott egység energia megtermeléséhez. Az ESCII globális átlaga 1990-re visszavetítve azt mutatja, hogy 2,39 tonna szén-dioxid képződött az energiatermelés során egy tonna olajegyenértékre vetítve, míg 2010-ben 2,37.

Nincs újabb húsz évünk

Újabb húsz évet nem pocsékolhatunk el; amennyiben el kívánjuk kerülni a potenciálisan katasztofális hatású globális fölmelegedést, az alacsony karbonintezitású technológiák gyors terjedésére, és a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítására van szükség - fogalmazott Maria van der Hoeven, az IEA ügyvezető igazgatója.

Kép: forrás: MTI

A fejlődés üteme a nagyobb hatékonyságú, kisebb kibocsátást produkáló technológiák többségénél nyugtalanítóan alacsony, ám azért akad néhány kedvező jel is.

A villamos energia termelésre alkalmas, fotovoltaikus napelemek telepített állománya 42, a szélturbináké pedig 19 százalékkal bővült 2011 és 2012 között, a folytatódó gazdasági és politikai bizonytalanságok dacára is. Ráadásul a feltörekvő gazdaságok is kivették részüket a folyamatból, például Brazília, Kína és India is javították a megújuló alapú villamosenergia-termelés szabályozói környezetén 2012-ben. A közlekedés területén szintén előrelépés volt tapasztalható, 2012-ben a történelemben először több mint 1 millió hibrid autót értékesítettek, míg az elektromos autók piaca több mint megkétszereződve elérte a 110 ezret.

Van der Hoeven az energiahatékonyságot növelő intézkedések fontosságát is hangsúlyozta. Bár a személyautópiacon progresszív folyamatok indultak, az országok között nagy különbségek mutatkoznak, és egyelőre csak kevés régióban vezettek be széleskörű intézkedéseket az üzemanyag-gazdaság területén. Az amerikai palagáz-forradalom a szén súlyát is csökkentette az energiatermelésben, ami ugyancsak fontos fejlemény a rövid távú kiadáscsökkentést tekintve, azonban globális szempontból ez is csak helyi jelenség. Másutt, így Európában tavaly is bővült a szén felhasználása, nem kis részben a földgáz viszonylagos drágasága miatt.

Kormányzati intézkedés kell

Ilyen körülmények közepette még kritikusabb szerepe lehet a szén-dioxid-leválasztásnak és tárolásnak (CCS). Bár a CCS technológiák is fejlődnek, szélesebb elterjedésükre addig nem érdemes számítani, amíg a kormányok nem alkotják meg a megfelelő szabályozást.

A jelentés az egyes technológiákat tekintve ajánlásokat is megfogalmaz. Elsősorban is leszögezi, az energia valós költségének meg kell jelennie a fogyasztói árakban is, például szén-dioxid beárazásával és a fosszilis energiahordozók ártámogatásának kivezetésével. Az olyan technológiákat, mint az elektromos autók, szél- és napenergia, további "számos" évig támogatni kellene, de a szabályozásnak rugalmasnak és átláthatónak kell lennie. Szigorúbb és szélesebb energiateljesítmény-standardokra is szükség van, az épületkódok és az üzemanyag-gazdasági standardok ugyanis képesek elősegíteni az energiahatékonyság növekedését az IEA szerint.