Számos nyitott probléma teszi kérdésessé, hogy még az év vége előtt tűzszünetet köthetnek-e a Szíriában harcoló felek - derül ki a Reuters tudósításából. Az egyik ezek közül mindjárt az, hogy kik értendők azok alatt a terrorszervezetek alatt, amelyekre nem vonatkozna a megállapodás.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter például kijelentette, hogy a Hezbollahnak is ki kell vonnia egységeit a polgárháború sújtotta országból, ám kérdés, hogy mit szól ehhez a szervezetet támogató Irán. A terv egyik lehetséges eleme ugyanis az, hogy Oroszország mellett a perzsa állam garantálná a fegyvernyugvás betartását.

Mi lesz Aszaddal?

Ankara és Moszkva között Bassár el-Aszad államfő szerepéről lehet vita. A Kreml támogatását élvező politikusnak a török álláspont szerint azonnal távoznia kellene a hatalomból. A kompromisszum az lehet, hogy ideiglenesen, az első szabad választásokig a helyén hagyják az elnököt. Orosz források szerint folynak a tárgyalások az utódlásáról, nevek azonban nem szivárogtak ki.

Befolyási övezetek

További lyuk a tűzszüneti terven, hogy a legnagyobb szíriai lázadó erő ugyan Törökországgal beszélő viszonyban van, ám mereven elutasítja azt az orosz szándékot, hogy a szíriai főváros közelében lévő ellenzéki katonai erődítmény maradjon ki a tűszünetből. Ezzel ugyanis támadható katonai célpont maradna.

A tűzszünettel kapcsolatban szivárgott ki az az információ is, hogy az ezt követő béketárgyalásokon Oroszország, Törökország és Irán informális befolyási övezetekre osztaná Szíriát. Ezzel teremtenék meg egy autonóm területekből álló föderális állam alapját.

Rá kéne bólintaniuk

A nyitott kérdések sorában az utolsó, hogy a tűzszünethez, illetve bármilyen rendezéshez meg kell szerezni az USA, illetve a konfliktusba szintén valamennyire belekeveredett Öböl menti arab országok támogatását. Ha sikerülne békét teremteni Szíriába, az részben választ adhatna Európa menekültválságára is, mivel a polgárháború elől menekülve innen igyekeznek a legtöbben eljutni az öreg kontinensre.