A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később - valamikor a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után - a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket - diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

Kapcsolódó

A most aláírt politikai megállapodásban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre.

A csütörtökön kezdődött EU-csúcs második munkanapjára érkező tagállami vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy az EU-ukrán társulási megállapodás politikai fejezeteinek mostani aláírása elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen "az ukrán kormány és lakosság támogatását" juttatja kifejezésre az unió részéről.

Werner Faymann osztrák kancellár szerint az aláírással világosan kimondják, hogy Ukrajna él az önrendelkezési jogával, és saját maga választja meg, kivel milyen megállapodást köt. Faymann a maga részéről a katonai szövetségkötést illetően azt tanácsolta Ukrajnának, hogy - miként Ausztria is tette - válassza a semlegességet.