A csütörtökön 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvizet, a megfelelő és méltányos higiénés körülményeket, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok meglétét is beleértették.

"A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie" - fogalmaztak.

Kapcsolódó

Véleményük szerint kötelező és legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Európai Unióban az egészséges otthonokra, köztük a beltéri levegőminőségre. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.

Az állásfoglalás uniós célkitűzésként határozná meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ig. Emellett fenntartaná a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.

A képviselők emellett felszólították a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. Véleményük szerint a lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra.

Az elfogadott szöveg végezetül megemlítette, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás lakásokat von el a piacról és felviszi az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban.