Lehet, hogy a franciáknak van igazuk, akiknek az európai nagyhatalmak közül a leginkább vannak fenntartásaik az amerikai szövetségessel szemben – írja Philip Stephens a Financial Times publicistája. A britek ugyan szinte árulásnak vélik, ha valaki a nagypolitikai vitákban Washington helyett Párizs oldalára áll, ám mára az Egyesült Királyság valójában teljesen függő helyzetbe került az Egyesült Államoktól, ezen belül – szemben a franciákkal – nem rendelkezik független katonai nukleáris elrettentő erővel.

Az amerikai-ausztrál-brit tengeralattjáró-megállapodás és az arra válaszul érkezett dühös francia válasz megmutatja az USA hatalmának jó és rossz oldalát. A történet lényege, hogy Canberra felrúgott egy 66 milliárd dolláros szerződést a francia állami tulajdonú Naval Grouppal, amelynek alapján 12 hagyományos dízelmeghajtású tengeralattjárót szállítottak volna Ausztráliának. Ehelyett két új partnerével megegyezett a nukleáris tengeralattjáró-technológia átadásáról.

Kapcsolódó

Ami a jó oldalt illeti, a franciáknak tudomásul kell venniük, hogy az USA képes arra, hogy szövetségi rendszer építsen a Kínával szemben folyó geopolitikai versenyben. Nem véletlen, hogy Japán és India, Ázsia Kína mellett két a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező országa üdvözölte az amerikai-ausztrál kapcsolatok szorosabbra fűzését. Kína legnagyobb gyengesége, hogy nincs igazi barátja, leszámítva, hogy Mongóliát a befolyása alá vonta, és hogy Észak-Koreát támogatja, amiért cserébe az a diktatúra elitje se igazán szereti.

Arrogancia

Az ügy ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az USA időnként milyen gondatlanul bánik saját szövetségeseivel. Ameddig a szabadpiaci viszonyok erősítése a világgazdaságban az érdekeit szolgálta, addig hevesen védte ezt a rendet, ám miután kiderült, hogy hozzájárul Kína erősödéséhez is, rájött, hogy vámok is vannak a világon. Joe Biden elnök csak tájékoztatta NATO-szövetségeseit, hogy kormánya kivonja Afganisztánból az amerikai katonaságot, választhattak, hogy tudomásul veszik-e ezt vagy kicsit hőbörögnek, és csak után veszik tudomásul.

A tengeralattjáró-ügyben elég nagy gond, hogy a francia hadiipar elveszt egy 35 évre szóló, több tíz milliárd dolláros szerződést, ám ha lehet, még kínosabb, hogy a Biden-adminisztráció valójában a franciák orra előtt tárgyalt az ausztrál vezetéssel, majd az utolsó pillanatban tájékoztatta hivatalosan Párizst az új helyzetről. A franciákat ez biztos megerősítette abban, hogy Európát önálló stratégiai szereplővé kell tenni, amely független az USA-tól is. Ehhez azonban partnerek is kellenének, és a német választások alakulása, az Angela Merkel után folyamatosságot ígérő kancellárjelöltek erőssége azt mutatja, hogy a németek nem óhajtanak nagyobb erőfeszítést tenni Európa biztonságáért, mint korábban.

Az Egyesült Királyság a tengeralattjáró-bizniszben az USA mellé állva immáron a tengerentúli nagy testvér szolgai követőjének látszik. Így Európa az elé a dilemma elé került, hogy próbáljon-e egyensúlyozni az új szuperhatalmak, Kína és az USA között vagy vegye tudomásul, hogy választhat az amerikaiak arroganciája és Peking hegemóniára törekvése között. Vagy ide, vagy oda kell állnia.