A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Nem akarta a véletlenre bízni házigazdai sikerét David Cameron brit miniszterelnök a ma kezdődő kétnapos G8-csúcson: a vezető hatalmak észak-írországi találkozója előtt olyan megállapodásra jutott a brit tengerentúli területekkel és koronafüggőségekkel, amelyet máris sikerként tud felmutatni az adóelkerülés elleni harcban. Az óceán túloldalán, illetve az Egyesült Királyság közelében levő speciális státusú szigeteken érvényes jogszabályok általában − udvariasan fogalmazva is − segítik az adóoptimalizálást, lényegében adóparadicsomként tekintenek rájuk, ha szerepelnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ezeket összesítő listáján, ha nem.

Kapcsolódó

E területek képviselői jelentek meg egytől egyig szombaton a Downing Street 10-ben, ahonnan úgy távoztak, hogy aláírják a nemzetközi transzparenciát szolgáló protokollt. Az érintettek − Bermudától a Kajmán-szigeteken át Man szigetéig − vállalták, hogy csatlakoznak a már több mint 50 országban elfogadott, az OECD által kezdeményezett adóügyi kölcsönös együttműködési konvencióhoz, emellett kidolgozzák, miként lehet több információhoz juttatni a hatóságokat az olyan kiürített társaságok tulajdonviszonyairól, amelyek feltehetően csak az adóügyi sakkozást szolgálják. A konvenció célja alapvetően az, hogy a fejlődő országoknak segítsenek az olyan pénzek nyomon követésében, amelyeknek az államkasszában kellene lenniük − de vélhetően a fejlett országoknak se jön ez rosszul − illetve, hogy adóügyi információkhoz jussanak az offshore központoktól.

 

Az aláírók
Anguilla
Bermuda
Brit Virgin-szigetek
Gibraltár
Guernsey
Jersey
Kajmán-szigetek
Man-sziget
Montserrat
Turks és Caicos-szigetek

 

Ez nagyon pozitív lépés előre, Nagy-Britannia hangja így erősebb lehet a G8-ban, valamint a megfelelő adókért, társaságokért, jogszabályokért folytatott világméretű kampányban − méltatta az eredményt a BBC szerint Cameron. Kormánya is jó példával kíván elöljárni: ugyancsak szombaton jelentették be, hogy odahaza is új szabályokat készülnek bevezetni az adóelkerülés és a pénzmosás ellen küzdve, rá akarják kényszeríteni az árnyékban működő üres társaságokat, hogy tárják fel, valójában kik állnak mögöttük. Az új előírások értelmében minden társaságtól elvárják, hogy beszerezze a tulajdonlására, illetve ellenőrzésére vonatkozó információkat és azokat bocsássa egy olyan központi nyilvántartás rendelkezésére, amelyhez a rendőrség és az adóhatóság is hozzáférhet. Rendkívül fontos, hogy a brit hatóságok, illetve jogintézmények hozzájussanak a végső tulajdonosokról szóló információkhoz, itt volt az ideje cselekedni − hangsúlyozta George Osborne pénzügyminiszter, aki közleményében azt is hozzátette: létfontosságú, hogy e téren a G8 segítségével kollektív, nemzetközi fellépésre kerüljön sor. Ez utóbbi az, amit sokan kétségbe vonnak, márpedig a még oly kemény brit intézkedések keveset érnek, ha az USA, Japán, a nagy európai gazdaságok vagy éppen Oroszország nem tesznek hasonlókat, a G8-on kívül maradó Kínáról és benne Hongkongról már nem is beszélve.

Az OECD a vállalati trükközések ellen

Az adócsalás megakadályozását és az átláthatóságot erősítő további előírásokon dolgozik az OECD, ezeket várhatóan júliusban terjesztik a G20 pénzügyminisztereinek moszkvai tanácskozása elé. A nagy feltörekvő országokat, köztük Kínát is magában foglaló csoport illetékesei elé kerülő javaslatokban a Reuters korábbi értesülései szerint várhatóan szerepel majd a transzferárazás is (azaz amikor egy vállalatcsoporton belül úgy játszanak, hogy a nyereség az alacsony adózású országokban képződjék, a veszteség meg a másik végleten). Foglalkozik az OECD a royaltyk kérdéskörével is, valamint a kamat-, illetve osztalékadók elkerülésének trükkjeivel.
Az adóelkerüléssel érintett pénzek összege globálisan több mint évi 3 ezer milliárd dollár a Tax Justice Network kutatásai szerint, az adóparadicsomokban pedig mintegy 32 ezer milliárd dollárt rejtettek el magánszemélyek, ez az USA GDP-jének duplája.

Nyilvánosan nehéz lesz elutasítani az ilyesmit a kormányok részéről, hiszen a G8, illetve a szélesebb körű G20 erejét épp az adta vissza a 2008−2009-es összeomlásban, hogy hirtelen egyfajta válságkezelő, illetve -megelőző központként tudtak megnyilvánulni. Egyik fő feladatuk annak kidolgozása lett, miként lehetne elkerülni az ilyen pénzügyi eredetű krízisek kialakulását, ebben pedig kulcsszerepet játszik az adóügyektől elválaszthatatlan átláthatóság. A mostani G8 szlogenje mindenesetre a három T, amin nem a hajdani magyarországi kultúrpolitika szentháromsága értendő (tilt, tűr, támogat), hanem az adó, a kereskedelem és az átláthatóság (tax, trade, transparency). Adóügyben hozhat némi előrelépést, ha a többi nagyok is tesznek a britekéihez hasonló lépéseket vagy legalábbis támogatják azokat, a kereskedelem terén sokat jelenthet az Európai Unió és az USA közti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdésének bejelentése − az átláthatóságot pedig már ezek is hozzák magukkal.