Miközben szerda éjjel az Athén utcáin tüntető a tömegben sokan a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza aktivistái voltak, s így a Sziriza kormány irányítása alatt lévő rendőrség a párt tüntetőivel nézett szembe, a parlamentben folyt a vita az eurózónacsúcson elfogadott hét végi megállapodásról.. Nem sokkal a szavazásra adott éjféli határidő előtt az IMF igazgatója Christine Lagarde tett egy gesztust, ami befolyásolhatta a szavazást. Jelezte, hogy van esély a görög államdósság lefaragására.

Görögország eurózónás hitelezői közelebb kerültek az adósság átütemezéséhez - derült ki abból, amit a CNN-nek nyilatkozott. Reménykedem, mert néhány órával ezelőtt olyan értesüléseket kaptam, amelyekből azt derült ki, hogy pozitív fogadtatásra találhat az adósság átütemezésének ügye. Az IMF korábban jelezte, hogy nem vesz részt a harmadik görög segélyprogramban, ha ez elmarad. Lagarde azt is jelezte, hogy a hitelek futamidejének meghosszabbítása a legvalószínűbb lehetőség.

Kapcsolódó

Új helyzet?

Ez tudomására juthatott a parlamentben vitatkozó képviselőknek is, aminek azért lehetett jelentősége, mert megkönnyíthette, hogy igent mondjanak a kemény megszorításokat tartalmazó csomagra. Az adósság enyhítése volt a januárban hatalomra került kormánykoalíció fő célja. A parlament ülésén egyébként Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a hét végi tárgyalások élete eddigi legnagyobb erőpróbáját jelentették, és egész további élete során kísérteni fogják. Sosem mondtuk, hogy a megállapodás jó, de nem volt más választásuk, mint aláírni - tette hozzá.

A vitában sajátos módon mind a megállapodást ellenző, mind az azt támogató pártvezetők az előző kormányokra mutogattak. A kommunista párt szónoka szerint a történelem ismétli magát: az első és a második megszorító csomagot most egy harmadik követi. Más szóval ez a kormány sem jobb, mint az elődei.

Felesleges kitérő volt

A mérsékelt baloldali Paszok vezetője viszont azt dörgölte Aleksziisz Ciprasz kormányfő orra alá, hogy az elmúlt fél évben nem építettek az előző kormányok eredményeire. A Paszok mindkét koalíció tagja volt.

Az előző kormány nagyobbik pártja, a jobboldali Új Demokrácia szónoka szerint az elmúlt hónapokban túlságosan leegyszerűsített, rugalmatlan stratégiával tárgyalt a kormány a hitelezőkkel. A bénázás miatt 25 milliárd euróval ugrott meg a harmadik csomag keretösszege, mert ennyibe kerül a kifacsart bankok rendbe tétele.

A baloldali To Potami képviselője bírálta azokat a szirizás képviselőket, akik merev elzárkózásukkal gyakorlatilag a drachma visszahozatalára szavaznak. Jelezte, hogy pártja nem csatlakozna egy új koalícióhoz, ha a szavazás után átalakulna a parlamenti térkép.

Marad vagy megy?

Miután az kormánypártok és az ellenzék nagy többsége is támogatta a hitelezőkkel kötendő megállapodását, az erről szóló szavazás tétje az volt, hogy meg lesz-e a kormánytöbbség az ellenzék nélkül is. Olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek szerint a Sziriza több mint 140 fős képviselőcsoportjának közel negyede kiszavazhat, amit lényegében pártszakadásnak lehet tekinteni. Ciprasz jelezte, hogy ez esetben lemond, ami új választások kiírásához vezethet.

A miniszterelnök nem vett részt a parlamenti vitán és az éjszaka folyamán tárgyalt az államfővel, amivel sajtóértesülések szerint világossá akarta tenni, hogy bizalmi szavazásnak tekinti a voksolást. A hozzászólások éjfél után is tartottak, végül Ciprasz is beszélt.

Vastaps

Szerinte a méltóságért és a demokráciáért küzdöttek, aminek hosszabb távon meg lesz az eredménye. Dávidként küzdöttek azokkal a pénzügyi, konzervatív Góliátokkal szemben, akik be akarták bizonyítani, hogy egyedül a megszorító gazdaságpolitikai a célravezető. A szavazás előtt álló megállapodást nem akarja sikersztoriként eladni, ám a lehetőség ez volt, vagy a kaotikus államcsőd, vagy a Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter által szorgalmazott Grexit.

Ha ez zsarolás (mármint az eurótagállamok részéről), akkor lehet engem felelőssé tenni azért, hogy engedtem neki - tette hozzá. Ezután az elmúlt napok nyilatkozataihoz hasonlóan jelezte, hogy kész eleget tenni a megállapodásban foglalt felelősségének. Magyarán ha rajta múlik, nem mond le. Képviselőtársai felállva tapsolták meg beszéde után.

A törvényhozás név szerinti szavazást tartott. Nemmel voksolt Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter és Zoe Konsztantiopulu házelnök akiknek ez képviselői állásukba kerülhet. A 300 fős parlamentben a jelenlévők közöl végül 228-an igennel, 64-en nemmel voksoltak, 6-an tartózkodtak. A Sziriza padsoraiból 40-en utasították el a megállapodást, ami azt jelenti, hogy önmagában nem volt meg a (162 fős) kormánypárti többség. A kormányfő méretes lázadással találta magát szemben.

Nem bántunk senkit!

A német kormány nem sértette meg az emberi jogokat a megszorítások "előírásával", legalábbis ennek semmi jelét nem látja Martin Jeger, a pénzügyminisztérium szóvivője. Ezzel egy független ENSZ-szakértő megjegyzésére reagált, amely szerint Görögország hitelezői megsérthetik az emberei jogokat, ha olyan kemény megszorításokat kényszerítenek rá az emberekre, amelyek indokolhatatlan nehézségeket okoznak nekik.