Százalékos arányban a legnagyobb visszaesést a 2010-ben és 2011-ben és nem meglepő módon a két, válságban leginkább érintett ország, Spanyol- és Görögországban mérték, de az összeurópai érték is visszaesett másfél százalékkal - jelentette a BBC a Data adataira hivatkozva. A spanyol segélyek mértékét - mely a hatodik legnagyobb volt Európában - a harmadára csökkentették, de a jóval kisebb volumenű görög segélyeket is 40 százalékkal vágták meg.

A legnagyobb adakozók az öreg kontinensen Németország (14 milliárd dollár), az Egyesült Királyság (13,5 milliárd dollár), illetve Franciaország (12 milliárd dollár) voltak. Az ENSZ azt szeretné elérni, hogy az országok bevételeik 0,7 százalékát költsék segélyekre, ám egyelőre legnagyobb adakozó németek is "csak" 0,39 százalékot költenek erre a célra.

A felmérés készítői szerint az afrikai országokat, különösen Mozambikot, Tanzániát és Malawit érinti rosszul a segélyek apadása.

Van-e értelme a segélyeknek?

A szegény országok nem lesznek gazdagabbak a segélyektől - vélik a rendszer kritikusai, szerintük infrastruktúra-, és export- és a demokratikus intézmények fejlesztésére sokkal inkább szüksége lenne az elmaradott országoknak.