Nevük mellőzését kérő uniós források szerint a kérdés hétfőn kerülhet az uniós külügyminiszterek tanácsa elé, amely formálisan jóvá is hagyja majd. Az uniós állam- illetve kormányfők márciusban döntöttek arról, hogy a szankciók lebontását attól teszik függővé, hogy maradéktalanul teljesül-e az ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás, amely azt is kiköti, hogy Ukrajnának az év végéig vissza kell kapnia az ellenőrzést keleti határa fölött.

Névtelenséget kérő források szerint a júliusban lejáró büntetőintézkedéseket hat hónappal, 2016. január végéig hosszabbíthatja meg az unió. Így a tagállamoknak az év végét követően egy teljes hónapjuk lesz értékelni, hogy megvalósultak-e a Minszkben tett vállalások.

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta az Európai Unió fokozatosan vezetett be szankciókat Moszkvával szemben Oroszországnak a válságban játszott szerepe miatt. Eleinte ezek pusztán diplomáciai jellegűek voltak, majd konkrét személyek ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és a beutazási tilalmat. Az orosz gazdaság egyes részeit, az olajkitermelést, a védelmi és pénzügyi szektort érintő büntetőintézkedések bevezetéséről azután döntöttek a tagállamok, hogy Kelet-Ukrajna felett lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát, majd az oroszpárti szakadárok akadályozták a hozzáférést a roncsokhoz és az áldozatok földi maradványaihoz, amelyeket nem egy esetben ki is fosztottak.