A BIS adatai szerint a jüan - Kína kereskedelmi partnereinek devizáit tartalmazó súlyozott kosárhoz viszonyított, az inflációval kiigazított - átváltási árfolyama (REER) 30 százalékot erősödött a 2010-es bázishoz képest.

Miközben a japán jen, az indiai rúpia és a délkelet-ázsiai országok devizái - jegybankjaik expanzív monetáris politikája miatt - idén gyengültek az amerikai dollárhoz képest, a kínai jüan dollárárfolyama nem változott. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a kínai export 2015 első öt hónapjában mindössze 0,7 százalékkal nőtt, messze elmaradva a pekingi kormány által célul kitűzött 6 százalékos növekedéstől.

Az Európába irányuló kínai kivitel majdnem 7 százalékkal, Japán viszonylatában bő 8 százalékkal esett vissza 2014-hez képest. A Délkelet-Ázsiába irányuló kínai export nem nőtt éves összevetésben.

Kína deklarált célja a gazdasági struktúra módosítása úgy, hogy az export helyett a belső fogyasztás legyen a növekedés hajtóereje. Ugyanakkor egyelőre a belső fogyasztás sem erősödik, májusban az import majdnem 18 százalékkal csökkent év/év alapon. Ennek eredményeként a kereskedelmi mérleg többlete 59,5 milliárd dollár volt, csaknem elérve az eddigi rekordot, a 60,6 milliárd dollárt.

Szakértők szerint mindennek ellenére a kínai jegybank kitart az erős jüan mellett, mert szeretné, ha a jüan bekerülne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába (sdr) - amelyben jelenleg az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font található -, mert ezzel nagy lépést tenne a globális valuta (világpénz) státus felé.