A vizet a sziget nagy részén hagyományos öntözőrendszer, az úgynevezett subak osztja szét csatornák, gátak és alagutak segítségével – a szisztémát az UNESCO 2012-ben nyilvánította védetté, mint a balinéz kultúra egyik központi elemét - olvasható a portálon.
A fő problémát az jelenti, hogy a a népszámlálási adatok szerint a 40 éven aluli lakosok száma 70 százalékkal, 4,3 millió főre emelkedett a szigeten.
A turizmus növekedése pedig még ennél is jelentősebb volt; 1980-ban még kevesebb mint 140 ezer külföldi látogató, 2019-ben pedig már több mint 6,2 millió külföldi és 10,5 millió belföldi turista érkezett a szigetre.
Putu Bawa, Bali vízvédelmi stratégiájának projektmenedzsere szerint a turizmus fellendülésével a helyi gazdaság is felvirágzott; a rizsföldek jelentős részét, amelyeken az öntözőrendszer egykor végigfutott, beépítették, a subak számára természetes vízgyűjtőként működő erdőket pedig kivágták.
A bali gazdák pedig arra panaszkodnak, hogy a korábban megszokott kettő, három alkalom helyett most már csak egyszer tudnak rizst betakarítani a vízínség miatt, ami a sziget élelmiszerellátását is veszélyeztetheti. Bawa szerint a turizmus kulcsfontosságú Bali számára, de azt össze kell hangolni a vízgazdálkodással a sziget érdekében.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve