A július 27. és augusztus 1. között a Reuters által végzett felmérés 65 válaszadójának több mint 70 százaléka a 50 pontos emelés vár a brit jegybank monetáris politikai bizottságtól, szemben a múlt héten közzétett felméréssel, amelyben a megkérdezettek 54 százaléka egy szerényebb, 25 bázispontos emelést jósolt. 

A Bank of England (BoE) 1997-es függetlenné válása óta még soha nem emelte fél ponttal a jegybanki kamatlábat. 

A legbiztosabbak várják a leghéjább lépést

Az aranyfedezetű piaci döntéshozók – a brit államkötvények elsődleges forgalmazói – közül 11-en a nagyobb mértékű emelést tartják valószínűnek, míg öten 25 bázispontot mondtak. A múlt heti felmérés 27 közös közreműködője közül, akik 25 bázispontot jósoltak, 11-en változtattak 50-re.

A brit jegybank a főbb társai közül elsőként emelte a kamatokat még decemberben, de a nagy jegybankok azóta folyamatosan emelnek – köztük az Európai Központi Bank is, amely 11 év után lépett erre az útra. Az amerikai Federal Reserve a múlt héten második egymást követő ülésén 75 bázisponttal emelte a kamatokat, a Bank of Canada pedig legutóbb 100 bázisponttal emelt.

Andrew Bailey, a BoE kormányzója nemrégiben azt mondta, hogy 50 bázispontos emelés szerepel a mostani ülés napirendjén, és a piacok közel 90 százalékos esélyt adnak egy ilyen lépésre.

Mindennek oka, hogy az infláció négy évtizedes csúcson, 9,4 százalékon áll, ami nagyrészt a spirálszerűen emelkedő energiaköltségeknek és a globális ellátási lánc zavarainak köszönhető. De a brexitnek is komoly szerepe van a drágulásban, mint egy hétvégi felmérés arra rávilágított. A megélhetési költségek válsága növeli a recesszió esélyét. 

Csak összehasonlításképp: Magyarországon idén júniusban az éves összevetésben számított infláció 11,7 százalék volt. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 13,8 százalékon alakult. Az alapkamat szintjét legutóbb 100 bázisponttal 10,75 százalékosra emelte az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank.