Hasonló kihívással került szembe Hillary Clinton, az USA volt külügyminisztere, a demokraták esélyesebb elnökjelöltje a New Hampshire állambeli elnökválasztás előtt, mint nyolc éve. Egy fiatalos lelkesedésű ellenféllel kellett vitatkoznia, aki nagyvonalú szociális ígéretekkel bombázza a párt szavazóbázisát.

Akkor Barack Obama, későbbi legyőzője állt vele szemben, most Bernie Sanders, akinek nem akarta megadni az esélyt arra, hogy a fejére nőjön - derült ki az AP elemzéséből. A volt first lady szisztematikusan igyekezett hiteltelenné tenni ellenfele minden fontos üzenetét az állami egészségügyi ellátást kibővítésétől kezdve a tandíjmentes felsőoktatásig.

Kevés, amit mond?

Az előbbivel kapcsolatban például felhívta a közönség figyelmét arra, hogy nem jön ki a pénzügyi matek: az adófizetők nem engedhetik meg maguknak, hogy jobban belefolyjanak az ellátásba. Clinton táborában úgy vélik, hogy az ellenfél nem őszinte az amerikaiakkal az állami egészségügy bővítésének kérdésében, ugyanis nem beszél annak anyagi vonzatairól.

Visszatámadt Sanders régi külpolitikai érvével szemben is, miszerint Clinton hibát követett el az iraki háború megszavazásával. Egy szavazat 2002-ben nem tekinthető elegendő külpolitikai stratégiának az Iszlám Állam legyőzéséhez - utalt arra, hogy Sanders ellenezte ugyan a 2003-as háborút, de ennél több külpolitikai tapasztalta vagy elképzelése aligha van.

Nem jó stratégia?

Maszatolással vádolta ellenfelét a Wall Street-i és a politikai elit összefonódásával kapcsolatos megjegyzései miatt. Sanders nem mulasztja el emlékeztetni hallgatóságát, hogy Clinton jól fizetett előadásokat tartott üzletembereknek és befektetőknek, akik cégei most támogathatják kampányát.

Szerinte ez az üzleti és a politikai világ megengedhetetlen összefonódásának alapja. A volt külügyminiszter viszont úgy véli, hogy az ilyen személyes sértegetés, célozgatás nem válik ellenfele dicsőségére.

Menne ez neki?

A 74 éves vermonti szenátor jelentősen vezet New Hampshire-ben, ám a többi államban a first lady kezében van a gyeplő. Ugyanakkor még véletlenül sem szeretne olyan bizonytalannak mutatkozni, mint 2008-ban az akkor üstökösként emelkedő Obamával szemben.

És nem szeretné elbízni sem magát. Nem lehet lebecsülni Sanders elszántságát és támogatottságának erősödését, különösen a fiatalok körében. A szenátor ennek szellemében igyekezett bizonyítani, hogy képes lenne ellátni az USA elnökének tisztséget. Ragaszkodott ahhoz, hogy át tudná vinni szociális programjait a megosztott - az elmúlt hat évben részben vagy teljesen republikánus többségű - kongresszuson.

Csak óvatosan!

Clinton láthatóan tudatában van annak, hogy vékony jégen jár, a politikai művészetére van szüksége ahhoz, hogy úgy ostorozza vitapartnerét, hogy közben nem veszíti el örökre szavazóit. Ha ugyanis sikerül megszereznie pártjában a többséget, akkor az országos választáson nagy szüksége lesz Sanders támogatóira - elsősorban a lelkes fiatalokra.