Az EU háttérapparátusa további Oroszország elleni szankciókon, illetve Ukrajnát segítő intézkedéseken dolgozik, mivel az eddigi erőfeszítések nem bizonyultak hatásosnak - Oroszország még meg is erősítette befolyását a Krím-félszigeten. A német kezdeményezésre javasolt közvetítő csoport létrehozását ugyan nem utasított el Moszkva, ám Szergej Lavrov külügyminiszter megfogalmazása szerint ez a megoldás nem teljesen elégíti ki az igényeiket - derül ki a Financial Times cikkéből.

Lavrov amerikai kollégáját, John Kerryt tette felelőssé azért, hogy az ukrán válság megoldása érdekében tett diplomáciai erőfeszítések holtpontra jutottak. Kerry lemondta hét végi moszkvai útját, mivel az orosz kormány nem hajlandó elismerni az új kijevi vezetést. Ezt már a Moszkvával szembeni kemény fellépést nem igazán támogató Németország is megelégelte: Angela Merkel kancellárral szóvivője arra szólította fel az orosz felet, hogy minél előbb változtasson elutasító magatartásán.

Kapcsolódó

Jöhetnek az ukrán áruk

A keményebb fellépés előkészítésével egyidejűleg a brüsszeli apparátus kidolgozta az Ukrajnának nyújtandó kereskedelmi engedmények listáját. Ennek része, hogy eltörölnék az EU-ba exportált áruk vámját, ami évente 487 millió euró megtakarítást eredményezhet a kelet-európai ország cégeinek. Az EU emellett kész aláírni a társulási megállapodás politikai fejezeteit - novemberben ettől állt el Viktor Janukovics volt államfő, amivel kirobbantotta a kijevi uniópárti tüntetéseket.

Az európai diplomaták úgy látják, hogy nem lehet megakadályozni a hét végére kitűzött krími népszavazást a terület elszakadásáról Ukrajnától. A kijevi vezetés, az EU és az USA álláspontja szerint a referendum nem egyeztethető össze az ukrán alkotmánnyal. Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek Oroszország és Ukrajna is tagja, jelezte, hogy kidolgozza saját jogi álláspontját a népszavazással kapcsolatban.

Növelik a nyomást

Brüsszel ugyanakkor nem várta meg az tagországok és az USA képviselőinek javaslatait, hanem a hét elején akcióba lépett. Nevezetesen az oroszok leggyengébb pontján, az európai energiahordozó-exporton keresztül növeli a Moszkvára nehezedő nyomást. Nem tettek mást, mint hogy elhalasztották a döntést a Gazprom egyik kérésével kapcsolatban.

Az orosz gázmonopólium növelni akarja az orosz kézben lévő Opal gázvezetéken átnyomott földgáz mennyiségét. Ez a csőkígyó a Balti-tenger partjáról indulva Kelet-Németországon át jut el Közép-Európába. Szállítási kapacitása évi 36 milliárd köbméter, ám versenyjogi okok miatt ennek csak a felét használhatják ki. A Gazprom természetesen az egészet akarja, ám az Európai Bizottság most jelezte, hogy csak további technikai vizsgálatok után hoz döntést az ügyben. Brüsszeli tisztviselők magánbeszélgetésekben megerősítik, hogy geopolitikai okok is szerepet játszanak a döntésben.