A svájci szavazók a hét végi referendumon 76-24 arányban elutasították a szakszervezeti konföderáció javaslatát, amely szerint 22 frankos (5500 forint, 25 dollár) minimálórabért vezettek volna be az országban - jelentette a Wall Street Journal. Havi szinten 4000 frankot (egymillió forint) vihettek volna haza a legkisebb keresetű munkavállalók. Az utólagos magyarázatok szerint egy korábbi népszavazás eredménye alapján várható volt az ismételt nem.

A lakosság tavaly arról szavazott, hogy a vállalatok maguk dönthessenek-e a bérkülönbségekről vagy vezessenek be egy szabályt, amely szerint a legnagyobb céges jövedelem maximum 12-szerese lehet a legkisebbnek. Az emberek elutasították az úgynevezett 1:12-es szabályt, ennek alapján várható volt, hogy a minimálbér sem nyeri el a tetszésüket - derül ki Patrick Emmenegger, a St. Gallen-i Egyetem politológus professzorának szavaiból. Az elutasítás aránya azonban talán kevésbé volt prognosztizálható.

Ha elfogadják, akkor a svájci minimálbér több mint kétszer nagyobb lett volna a más fejlett országokban bevezetett vagy javasolt legalacsonyabb béreknél. Barack Obama amerikai elnök 10,10 dolláros minimálórabért szeretne, Angela Merkel német kancellár új kormánya szociáldemokrata nyomásra 8,50 eurós (11,64 dollár) országos minimális órabért vezet be.

A svájci kormány és a parlament a minimálbér ellen kampányolt, akárcsak az üzleti szféra érdekvédelmi szervezetei. Az ellenzők egyebek mellett azzal érveltek, hogy aláásná az ország foglalkoztatási rendszerét, amelyben kiemelt szerepe van a gyakornokok alkalmazásának. Részben ennek köszönhetően Svájcban három százalék a munkanélküliségi ráta a fiatalok körében, míg a szomszédos eurózónában 23,7 százalék ez az arány.

A támogatók alapvetően a kiskereskedelemben és az élelmezési szektorban dolgozó rosszul fizetett nőkön akartak segíteni. A többség megszerzését ugyanakkor minden bizonnyal az is nehezítette, hogy a 4,2 millió munkaképes korú svájci durván 90 százaléka ma is többet keres az elutasított 22 frankos minimális órabérnél.