A beszámoló szerint a brüsszeli bizottság azzal számol, hogy egyedül a határellenőrzés adminisztrációja legkevesebb egymilliárd euróba kerülne évente, az ellenőrzés miatti várakozás révén pedig 2,5 és 4,5 milliárd euró közötti kárt szenvednének az övezet országai között naponta ingázó mintegy 1,7 millió munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

A határsorompók leeresztése az idegenforgalmi ágazatot is megviselné, évente 13 millióval csökkenhet a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Mindent egybevetve a belső piac működését hátráltató ellenőrzések 0,13 százalékkal vetnék vissza a schengeni övezet tagjainak összesített gazdasági teljesítményét.

Kapcsolódó

A müncheni lap szerint az Európai Bizottság a számítások mellett egy tervet is készített a menekültválság miatt tavaly ősz óta számos belső határszakaszon visszaállított ellenőrzések felszámolására, az övezet egységének helyreállítására.

A tervezett menetrend alapján először gondoskodni kell az övezet görögországi külső határának biztosításáról a Frontex uniós határvédelmi ügynökség segítségével. Az athéni vezetésnek legkésőbb májusban kell beszámolnia az eredményekről.

Őszre létre kell hozni az EB által javasolt új uniós határ- és partvédelmi szervezetet, amely a bizottság elképzelése szerint akkor is részt vehet a külső határ valamely szakaszának igazgatásában, ha az érintett tagország ezt nem igényli.

Végül az év végére be kell fejezni a belső határokon kezdett ellenőrzéseket, aminek révén helyreállna a 2015 szeptembere - a menekültválság elmélyülése - előtti állapot, vagyis ismét szabadon, határellenőrzés nélkül lehetne mozogni a 26 európai országot összefogó övezeten belül.