A brit miniszterelnök korábban is azt hangoztatta, hogy csak akkor fogadja el az unió 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretét (multi-annual financial framework, MFF), ha annak főösszegét a 2011-es kiadásoknak megfelelő szinten reálértéken befagyasztják, vagy az alá csökkentik.

"Világos, hogy amikor otthon nehéz döntéseket kell meghozni a közkiadásokról, akkor nem helyes azt javasolni, hogy az uniós kiadásokat növeljük" - érvelt Cameron, amikor megérkezett csúcstalálkozó helyszínére.

A konzervatív brit kormányfő azt is leszögezte, hogy küzdeni fog azért, hogy a Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés érintetlen maradjon. A visszatérítést még a nyolcvanas években harcolta ki Londonnak Margaret Thatcher konzervatív brit kormányfő arra hivatkozva, hogy a britek aránytalanul többet fizetnek be az uniós kasszába, mint amennyi pénzhez jutnak uniós forrásokból. A nyolcvanas évek elején ugyanis a büdzsé 70-80 százalékát tették ki - a mostani büdzsében mintegy 40 százalékos súllyal szereplő - a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordított összegek, amelyek fő haszonélvezője nem az erősen iparosodott Nagy-Britannia volt.

Tavaly ezen a jogcímen Nagy-Britannia nagyjából 3,6 milliárd eurót kapott vissza. David Cameron korábban egyértelműen kifejezésre jutatta, hogy a brit visszatérítés "szent és sérthetetlen". Az Európai Tanács elnökének legutóbbi költségvetési javaslata viszont lehetőséget adna arra, hogy azt az összeget mintegy 1 milliárd euróval csökkentsék. Jelenleg a visszatérítést ugyanis a többi 26 tagállam adja össze, az új javaslat viszont úgy kalkulál, hogy a briteknek is fizetni kellene saját visszatérítésüket, vagyis kisebb összeget kapnának vissza.

"Keményen fogunk tárgyalni, hogy az európai és a brit adófizetők is jól járjanak és megőrizzük a brit visszatérítést" - jelentette ki David Cameron csütörtök reggel Brüsszelben, ahol a nap folyamán az állam- és kormányfők először külön-külön kétoldalú tárgyalásokat folytatnak Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, majd a 27 tagállam és a jövő nyáron csatlakozó Horvátország vezetői este ülne össze, hogy megpróbálják az MFF-fel kapcsolatos elképzeléseiket, elvárásaikat, követeléseiket összhangba hozni.

A csütörtök este kezdődő rendkívüli csúcstalálkozót azért hívta össze Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy az állam- és kormányfők döntsenek a 2014 és 2020 közötti MFF-ről. Diplomaták és uniós vezetők egyaránt arra számítanak, hogy a csúcstalálkozó elhúzódhat, és nem ér véget pénteken. Az MTI információi szerint a tárgyalásokra érkező delegációk kivétel nélkül vasárnapig foglaltak szállást maguknak, a tanácsnak otthont adó Justus Lipsius-épület vendéglátó egységeit pedig arra kérték, álljanak készen arra, hogy szombaton is dolgozniuk kell. Ha nem születik megállapodás, - ami egyáltalán nem kizárt - annak uniós diplomaták szerint az volna az üzenete, hogy az egyébként is súlyos válságban lévő Európa vezetői nem képesek döntést hozni, aminek azonnali negatív pénzpiaci következményei lennének.