Cameron a tervek szerint kedden juttatja el a brit reformköveteléseket részletesen kifejtő levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, és ugyanaznap beszédet is tart, amelyben nyilvánosan kifejti álláspontját.

A The Observer című baloldali vasárnapi brit lap és a BBC kormányforrásokból származó értesülései szerint a brit kormányfő a levélben és a beszédben egyaránt leszögezi majd, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Nagy-Britannia által igényelt változtatásokról, akkor "át kell gondolnunk, hogy az Európai Unió jelenlegi formájában megfelelő-e számunkra (...) Ahogy korábban is mondtam már, (ebben az esetben) nem zárok ki semmit".

Cameron az előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti ugyanakkor azt is, hogy maradéktalanul bízik a megállapodás lehetőségében, és ha az egyezség létrejön, akkor ő személyesen is "teljes szívvel és lélekkel" Nagy-Britannia EU-tagsága mellett fog kampányolni az erről tervezett népszavazáson.

A brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról. A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány idei törvényalkotási programjába. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A vasárnapi brit sajtóértesülések szerint Tusknak küldendő levelében Cameron négy fő követelést fogalmaz majd meg. Az első helyen az az igény áll, hogy a Nagy-Britanniába más EU-társállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhessenek csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez jelenleg a diszkriminációt tiltó uniós jogszabályokba ütközik, és ezt Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva vasárnap el is ismerte. Kijelentette ugyanakkor: a Brüsszellel tervezett tárgyalások célja éppen a Nagy-Britanniának nem megfelelő szabályozások módosításának elérése.

A brit követelések között szerepel emellett az is, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi szavazással döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára. Nagy-Britannia rögzített biztosítékokat kíván kapni arra is, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabb uniós integrációt célzó folyamatban, és olyan szabályozást is szeretne, amelynek alapján a tagállami parlamentek a jelenleginél szélesebb jogkört kapnának az EU-szintű jogszabályok felülbírálására.