Szorít az idő, a ciprusi bankok feltőkésítését június 30-áig be kell fejeznünk − jelentette ki tegnap Vasszosz Siarli, a szigetország pénzügyminisztere a Guardian tudósítása szerint. Amikor újságírók arról kérdezték, hogy a kormány a pénzintézetek forrásainak pótlása érdekében kérhet-e uniós támogatást, azt felelte: valószínűleg egy átfogó, a költségvetést és a bankokat is érintő csomagra lesz szükségük. Ciprus kisegítése nem jelentene nagy gondot az EU-nak − leszámítva az újabb, a piaci bizonytalanság növekedésében is megmutatkozó presztízsveszteséget −, miután az ország gazdasága az eurózóna GDP-jének csak 0,2 százalékát teszi ki. Ironikus ugyanakkor, hogy ha június 30-áig belépnek a lélegeztetőgépen lévő országok csoportjába, akkor másnaptól az EU soros elnöki teendőit egy ápolásra szoruló tagállam látná el.

Nem tűnnek hitelesnek a spanyol "light" támogatás elfogadása után megjelent hírek, amelyek szerint Írország és esetleg Portugália is az EU−IMF pároshoz fordulhat korábbi segélycsomagja felülvizsgálata érdekében. Az ellenzéki pártok ugyan mindkét országban azt állítják, hogy ha a kormány jobban végezné a dolgát, akkor − akárcsak a spanyolok − enyhíthetné a társadalomra nehezedő nyomást. A hatalmon lévők azonban gyorsan felismerték, hogy nincs esélyük a pakkok újratárgyalására az EU−IMF−ECB trióval, ezért arról beszélnek, hogy a spanyoloknak sem könnyebb a dolguk, mint az íreknek vagy a portugáloknak, hiszen Madrid az elmúlt hónapokban több megszorító csomagot is elfogadott a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében.

Görögországban a hét végi választások két éllovasának vezetője vívott szócsatát. Alekszisz Ciprasz, az EU−IMF paktumot elutasító radiális baloldali Sziriza párt vezetője szerint a spanyolországi beavatkozás bebizonyította, hogy nem görög, hanem európai válságról beszélhetünk, amelyet ezen a szinten kell kezelni. A megállapodást támogató Új Demokrácia elnöke, Antonisz Szamrasz viszont a felelős kormányzati magatartás jutalmát látja a könnyített spanyol feltételrendszerben.