Nonszensz, illegális - Simor András MNB-elnök szavainak idézésével kezdi tudósítását a Financial Times (FT) a tranzakciós adóról, illetve annak kivetéséről a jegybank bizonyos műveleteire. Ezek a jelzők fognak eszébe jutni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőinek az adóról - folytatódik a cikk, amely emlékeztet arra, hogy Budapest csak nemrégiben tudta lezárni vitáját az EU-ECB-IMF trióval a jegybank függetlenségét sértő jogszabályairól.

Simor tiltakozása ellenére Orbán Viktor, Magyarország "könyörtelenül energikus" miniszterelnöke kitartott amellett, hogy a nemzeti bank nem lehet kivétel a tranzakciós adó hatálya alól. Punktum. Pontosabban punktum lenne, ha Róna Péter, az Oxfordi Egyetemen tanító magyar származású közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja nem hívatná össze a testületet, arra hivatkozva, hogy az adó kiterjesztése a bankra egyet jelent a modern gazdaság egyik alapszabályának, a monetáris és a fiskális politika szétválasztásának felrúgásával.

Újra rárontanak az EU-ra

Róna a FT-nek is felsorolta a magyar sajtóban is megjelent érveit, amelyek lényege, hogy a budapesti kormány újra homlokegyenest szembe megy az uniós jogrenddel. Felhívja a figyelmet arra, hogy a társulási szerződés alapján a kormánynak minden a központi bankot érintő döntése előtt konzultálnia kellene az Európai Központi Bankkal (ECB), és a tranzakciós adó egyértelműen ilyen ügy.

Emellett az adó - amely az egynapos és a kéthetes jegybanki betéteket terheli - közvetlenül sérti az Európai Bizottság 2011. szeptember 28-ai direktíváját, amely szó szerint büntetéssel fenyegeti azt az EU-tagállamot, amely tranzakciós adót vet ki központi bankjára. Ezt persze könnyen kivédheti a kormány, mivel Nagy-Britannia várhatóan még hatályba lépése lőtt megvétózza a direktívát.

Hüp-hüp-hüp, újabb trükk

Róna szerint ugyanakkor ennek nincs jelentősége, mert a társulási szerződés, amely kimondja a jegybank függetlenségét, önmagában kizárja az MNB megadóztatását, mivel az indirekt módon befolyásolja a monetáris politikát. A közgazdász professzor emellett úgy véli, hogy ha a jegybank kitart monetáris politikája mellett, s ezért saját zsebéből fizeti ki az adót, akkor szimpla könyvelési trükkről van szó. Ebben az esetben a banknak vesztesége keletkezik, amit a költségvetésnek fedeznie kell: ha a bank 2013-ban befizet a büdzsébe 120 milliárd forintot, akkor ezt a hiányt 2014-ben az államnak pótolnia kell.

Az IMF-EU tárgyalások hét hónapos halogatása után Róna Péter nem számít gyökeres fordulatra. Úgy véli, hogy a két szervezet küldöttsége gyorsan távozhat. Szerinte máris egyeztetnek az ECB-vel a tranzakciós adóról. Akár megkezdik a tárgyalást a jövő héten, akár nem, nem juthatnak messzire, amíg a jegybankot terhelő adó az asztalon van.

Az lesz, amit akarunk

Ha valami szolgálja a céljainkat, arról tárgyalni fogunk és meg fogunk egyezni. Ha valami nem szolgálja a céljainkat, vagy pontosabban az ország céljait, azt inkább megkerüljük - idézi a Reuters Orbán Viktor HírTV-nek adott nyilatkozatát. Szóval az a kiindulópontunk, hogy nem feltételeket szabunk tárgyaló partnereinknek, hanem a céljainkat rögzítjük.

A hírügynökség ezután emlékeztet az úgynevezett unorthodox gazdaságpolitika lépésekre, a válságadókra, a magánnyugdíjrendszer államosítására, illetve a legújabb intézkedésre, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére. Az ECB egyelőre nem nyilvánított véleményt az utóbbiról, amelyről az MNB azt állítja, hogy sérti a függetlenségét, és amely az elemzők szerint kemény kérdés lehet az EU-val és az IMF-fel kezdődő tárgyalásokon - ért egyet az FT-vel a Reuters.

Mondhatnak, amit akarnak

Ha a magyar parlament eldöntötte, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, és meghatározta, kire vonatkozik ez a közteher, akkor ennek így kell lennie. Senki sem vétózhatja meg a magyar törvényhozás döntését. Az ECB-nek joga van hangot adni véleményének, érdemes meghallgatni az álláspontját, de ez nem lehet része a döntéshozatalnak. Ettől függetlenül nagyon tiszteljük az ECB-t - idézi Orbán szavait a hírügynökség tudósítása.

Az EU és az ECB egyelőre semmilyen feltételről nem nyilatkozott, elemzők azonban úgy vélik, hogy a tranzakciós adó újabb bizonyítéka a kormány eltökéltségének, hogy megy a maga feje után - ezért nehéz tárgyalásokat várnak. A legtöbb szakértő az év végére vár megegyezést Budapest és a nemzetközi hitelezők között. Egyesek szerint azonban csak akkor lesz egyezség, ha az eurózóna válsága elmélyül, ami brutális nyomás alá helyezi Magyarországot.