Szorosabbra fűzi a katonai együttműködést Dánia az Európai Unióval: erről döntöttek a dánok a szerdai népszavazáson. A szavazók kétharmada, 66,9 százalék támogatta a csatlakozást. A skandináv ország eddig egyedüliként kimaradt a Közös Biztonság- és Védelempolitikából (CSDP), de mostantól a dán képviselő is a teremben maradhat, ha az unió vezetése éppen katonai célokról beszélget - írja a Reuters.

A teljes egység egy jelentős változás a blokk biztonságpolitikájában, de inkább politikai jelentősége van, véli Kristian Soby Christensen, a Koppenhágai Egyetem tudományos főmunkatársa.

Egyértelműen jeleztük Putyinnak, hogy ha megszáll egy szabad és független országot, és fenyegeti a békét és a stabilitást, össze fogunk zárni

– mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök az ünneplő tömegnek szerdán.

Dánia a NATO alapító tagja, de az Egyesült Államok korábban jelezte, hogy az európai tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk hazájuk védelméért. „Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést küldött: úgy gondolom, jobban tesszük, ha részt veszünk egy ilyen együttműködésben, mintha mindig rájuk várunk” – mondta a dán Konzervatív Néppárt vezetője, Sören Pape Poulsen.

Kapcsolódó

Dánia 2033-ra teljesítheti a NATO elvárásait, vagyis addigra éri el a honvédelemre szánt összeg a GDP 2 százalékát. Nem ők az egyetlenek, akik hirtelen megnövelik a katonai költségeket, Németország tervei is hasonlóak. Svédország és Finnország pedig májusban jelezte, csatlakoznának a NATO-hoz, a két ország ügye vélhetően a szervezet június végi, madridi csúcstalálkozóján kerül reflektorfénybe.

Az Európai Unió még márciusban állapodott meg arról, hogy egy ötezer főből álló gyorsreagálású egységet szeretne felállítani, amelyet háborús, vagy katasztrófahelyzetben gyorsan mozgósíthat.