Az európai fél úgy döntött, hogy december 11-én a társasági jogról szóló 6., és a külkapcsolatokról szóló 30. fejezetet nyitja meg Belgráddal. Ezzel együtt a 35-ből már 12 fejezet nyílik meg a nyugat-balkáni országgal.

A tervek szerint Szerbia 2025-re válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává, de ehhez arra is szükség van, hogy 2023-ig minden szükséges feltételnek eleget tegyen, illetve hogy 2019-ig rendezze a kapcsolatát Koszovóval. (Lenyúlják a nagy kínai bizniszt a szerbek.)

Kapcsolódó

A szerb fél várakozásai szerint hétfőn legalább három fejezetet kellett volna megnyitni, ám a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet megnyitását Németország, Svédország, Franciaország, Nagy-Britannia és Horvátország ellenezte, mert - mint mondták - elégedetlenek azzal, ahogyan Belgrád az igazságszolgáltatásra és az alapvető, valamint a kisebbségi jogokra vonatkozó kérdésekkel foglalkozik - írja az MTI.

Jadranka Joksimovic reményét fejezte ki, hogy a fejezetnyitások lassítása nem jelenti azt, hogy Szerbia európai uniós integrációja is lelassulna, hiszen az ellentétes lenne mindazzal, amit az utóbbi időben az európai politikusok jeleztek.

Korábban szó volt arról is, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó 9. és a halászatra vonatkozó 13. fejezetet is megnyithatják az idén, ez azonban a brüsszeli források szerint azért nem történt meg, mert a javaslatok későn érkeztek meg, nem volt idő a megvitatásukra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberi belgrádi látogatása során is beszélt Szerbia európai integrációjának felgyorsításáról. Akkor azt mondta, hogy a kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az idén megnyíljon öt új csatlakozási fejezet Szerbia és az Európai Unió között. Belgrádi közlések szerint a szerb fél készen állt az öt fejezet megnyitására.