Az EU-ban továbbra is komoly aggodalomra ad okot a dohányzók magas száma, mivel az EU teljes felnőtt népességének 26 százaléka, a 15-24 év közötti fiatalok 29 százaléka dohányzik - írta a jelentésre hivatkozva az MTI.

A jelentés beszámol arról is, hogy a jelenlegi szabályok nem voltak hatékonyak a dohánytermékek árának uniós harmonizációjában. A dohánytermékek árkülönbsége az egyes tagállamokban arra ösztönözi a dohányosokat, hogy más országokból - ahol olcsóbban hozzájutnak - tömegesen vásároljanak fel dohányárut. A jelentés megjegyzi továbbá, hogy Romániában, Magyarországon, illetve Lengyelországban a dohánytermékek nominális ára alacsony, viszont vásárlóerő-paritás szempontjából sokkal magasabb, mint az uniós átlag.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság értékelése végül rámutat arra, hogy átfogóbb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a dohányfogyasztás megfékezésének minden szempontját, beleértve a közegészségügyet, az adóztatást, az illegális kereskedelem elleni küzdelmet és a környezetvédelmi aggályokat.

A 2011-ben elfogadott uniós irányelv szerint, a belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányokra. Az irányelv előírja, hogy semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, csökkenteni kell a dohánypiacok felosztottságát, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni. Kiemeli továbbá, hogy az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta, valamint a cigarettasodrásra szánt dohány tekintetében a tagállamok között jelentős eltérések zavarhatják a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet visszaszorítását az unión belül. Az irányelv szerint, a közelítés elősegítené az emberi egészség magasabb szintű védelmét is, mivel az adószint lényeges tényező a dohánytermékek árában, így befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait - írta az MTI.