Az Európai Központi Bank 2011-re 1,5-1,7 százalékos, 2012-re -0,4 százalék és +1,0 százalék közötti euróövezeti gazdasági növekedést vár. A 2013-as növekedési prognózis 0,3-2,3 százalék. Az elnök szerint a korrekciót az adósságválság és az azzal kapcsolatos bizonytalanság, a világgazdasági konjunktúra lassulása, az egyensúlyi problémák, és a bizalomvesztés indokolta.

Az ECB 2011-re 2,6-2,8 százalékos inflációt vár a szeptemberben előrejezlett 2,5-2,7 százalékos ütemmel szemben. A változást az emelkedő olajárak, és az indirekt adók hatásának erősödése váltotta ki - mondta Draghi.

Kapcsolódó

A pénzcpiaci bizonytalanságok továbbra is fennmaradnak, ami a gazdasági növekedésre is negatív hatást gyakorolnak. Az eurózónában szigorú fiskális politikára és a strukturális reformok azonnali végrehajtására szólított fel a stabilitás biztosítása érdekében.

Ilyen körülmények között a monetáris politika mérsékelt marad - mondta az elnök.

Draghi további likviditást segítő intézkedéseket helyezett kilátásba a bankszektor likviditásának és az eurózóna pénzpiacainak működésének javítására:

  • két hosszabb távú intézkedést, 36 hónapos lejárattal, teljes kihelyezéssel, rögzített kamatszintek mellett.
  • bővítik a fedezetként elfogadható eszközök körét: az úgynevezett ABS-ek (asset backed securities) közül a továbbiakban 'A' minősítésűkete is elfogadnak, illetve a tagországok jegybankjai - egyedi megfontolás alapján - banki papírokat is elfogadhatnak
  • refinanszírozási műveletek biztosítására vonatkozó szabályokon enyhíteni fognak
  • a tartalékrátát 2-ről 1 százalékra mérsékli az ECB, ami 2012. január 18-tól lép hatályba.

Draghi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nem konvencionális eszközök alkalmazása csak átmeneti.

A kamatvárakozásokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az ECB sohasem előre dönt a kamatokról. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a mostani döntés nem egyhangú volt, de 50 bázispontos kamatcsökkentésről sem volt szó.

Az ECB nem fiananszírozhat államokat

Az ECB elnök szerint az eurózóna felbomlásáról szóló spekulációk nem szerencsések és erőltetettnek is tűnnek.

Draghi kiemelte, hogy az új (az uniós döntéshozók előtt lévő) fiskális szerződés a legfontosabb eleme a pénzpiacok normális működésének visszaállításához Európában. A szerződés három pilléren nyugszik: 1. a fiskális stabilitásra törekvő nemzeti gazdasági intézkedéseken, a növekedésen és a munkahelyteremtésen, 2. az uniós szintű fiskális szabályozáson, 3. a stabilitási mechanizmuson (EFSF). Draghi szerint az EFSF és az ESM megfelelő stabilizálási mechanizmusok lennének.

Draghi az ECB IMF-en keresztüli finanszírozását firtató újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy az ECB, nem tagja az IMF-nek, e finanszírozási csatorna használata jogilag bonyolult lenne, de az uniós szerződés egyébként sem teszi lehetőve kormányok monetáris finanszírozását - tette hozzá. Arra viszont már most készen áll az ECB, hogy az EFSF nevében az állampapírpiacon beavatkozzon - mondta Draghi.

Az ECB-elnök azt is hangsúlyozta, hogy a végső döntés az uniós vezetők kezében van, akik csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben.