A németországi országos átlag a bérlők helyzetének javulását mutatja: míg 2010-ben egy átlagos német háztartás 92 négyzetméteres lakást tudott bérelni jövedelme negyedéből, addig 2016-ban már 94 négyzetmétert. Ez annak köszönhető, hogy míg a bérleti díjak átlagosan alig több mint 10 százalékkal nőttek az elmúlt hat évben Németországban, addig a háztartások rendelkezésre álló jövedelme 11,5 százalékkal. Az átlag azonban, mint általában, itt is óriási eltéréseket rejt.

Berlinben például, ahol a lakosság 2010 óta csaknem 250 ezerrel 3,61 millióra nőtt, 26 százalékkal drágultak a bérleti díjak. Münchenben 14 százalékkal emelkedett a lakbér, változatlan vásárlóerő mellett. Hamburgban - ahol 12 százalékkal nőttek a lakhatási költségek a vizsgált hat évben - csak 70 négyzetméteres lakást engedhet meg magának az átlagos német háztartás a jövedelme negyedéből.

Hasonló a helyzet Frankfurtban és Stuttgartban is. A baden-württembergi székváros a legdrágábbak között van: több mint 9 euró a négyzetméterenkénti bérleti díj, miközben a németországi átlag 6,9 euró.

Az IW ugyanakkor arra számít, hogy csökkenni fognak a bérleti díjak a nagyvárosokban is. A gazdaságkutató szerint fölgyorsult a lakásépítés, vagyis 3-5 éven belül elég széles lesz a bérlakáskínálat ahhoz, hogy mérséklődjenek a lakbérek.