Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.

A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni - más uniós tagállamoktól átvett - menedékkérőt helyeztek el.

Kapcsolódó

A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit - írta a Gandul. (Menekültek: elégedett az új lépésekkel az olasz külügyminiszter.)

A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak, amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. "Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele" - idézte az EB májusi jelentését a román lap.

Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak - a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett - Romániába költözni - írja az MTI.