A strasbourgi plenáris ülésen 459:160 arányban jóváhagyott indítvány értelmében megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a másik EU-s társjogalkotó szervvel, a tagországok kormányait tömörítő tanáccsal a kérdésről.

A képviselők hangsúlyozták, hogy az ügynökségnek a közösségi szabályok betartatására, a munkavállalók szociális védelmének javítására kellene fókuszálnia.
A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akinek reményei szerint a szervezet 2019-ban megkezdheti a működését.

Kapcsolódó

Az ELA feladata a tervek szerint főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, illetve támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen. Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, s 2017-re 17 millióra nőtt azon uniós állampolgárok száma, akik más tagországban telepedtek le vagy vállaltak munkát.

Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő arról számolt be közleményében, hogy fideszes kollégái leszavazták a határozatot, amivel "ismét cserbenhagyták a magyarokat".

"Ezen uniós intézmény védi és támogatja majd például azokat az uniós polgárokat, akik rövidebb vagy hosszabb időre egy másik tagállamba mennek dolgozni (...), de a Fidesz már régóta egyértelművé tette, hogy másodrangú állampolgárként tekint a kivándorolt tömegekre és semmibe veszi a munkavállalók jogait, érdekeit" - írta.

Párttársa, Szanyi Tibor közölte, azért van szükség az ELA felállítására, mert "az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az EU eszköztelen a munkavállalói érdekek védelmében ott, ahol egyes nagy munkaadók, multinacionális cégek az adott tagország kormányzatával együttműködve alapvető jogaik érvényesítésében korlátozzák a saját dolgozóikat, amire éppen a magyar rabszolgatörvény a legfrissebb és legdurvább példa".