A befektetők és az EKB döntéshozói a jelek szerint nagyon félnek attól, hogy az infláció elleni küzdelemben szigorodó monetáris politika egy újabb európai adósságválságot robbanthat ki. Tegnap már rendkívüli ülést is összehívtak, alig néhány nappal múlt heti ülésük után, hogy megvitassák, hogyan tudnának küzdeni az eurózóna gyengébb láncszemeinek tartott országok államkötvény-hozamainak emelkedése ellen.

Meg kellett nyugtatni a kamatok miatt aggódókat

Az ülésen döntést hoztak arról, hogy felgyorsítják egy új monetáris politikai eszköz megalkotását, amelynek elsődleges célja az eurózóna "töredezettségének" megszüntetése. A töredezettség azt jelenti, hogy az olyan stabilnak tartott államok, mint Németország és a sérülékenyebbnek tekintettek, mint például Spanyolország és Olaszország kötvényhozamai között egyre nagyobb a különbség.

Az utóbbi két ország kötvényhozamai kilőttek a múlt héten, miután csütörtökön az EKB bejelentette terveit a kötvényvásárlások megszüntetésével és a jövőbeni kamatemelésekkel kapcsolatban. E szerint júliusban, az első körben az EKB minden eszközének kamatát 25 bázisponttal megemelné, s később további emelésekre is sor kerülhet. Július elejére pedig véget vet a kötvényvásárlásoknak - igaz, az újrabefektetés lehetőségét megtartja.

A Financial Times szerint a szerdai rendkívüli ülés jelentősége abban áll - miután igazán nagy horderejű döntések valójában nem születtek -, hogy megmutatta, az EKB vezetése tényleg komolyan aggódik a zóna sérülékenyebb gazdaságainak kötvényhozamai miatt.

A koronavírus-járvány hosszan tartó sérülékenységet okozott az eurózóna gazdaságában, amely hozzájárul ahhoz, hogy a monetáris politika normalizálódásának hatásai egyenetlenül oszoljanak el - közölte a bank. Bár arról nem közöltek részleteket, hogy az új eszköz hogyan működne - elemzők szerint az annak a 220 milliárd eurós kötvényvásárlási programnak lehet valamilyen aktualizált verziója, amelyet 2010, illetve 2012 óta futtat az EKB. Ezen felül a bank bejelentette azt is, hogy elfogadott egy tervet arra, hogyan alakítsák át a bank mintegy 1,7 billió (ezermilliárd) eurós kötvényállományának újrabefektetését. Ezt elemzők úgy fordították le, hogy a lejáró kötvényekből befolyó összegekből a korábbi arányoknál jóval magasabb értékben is vehetnek majd a problémás államok államkötvényiből.

Ennyi nem biztos, hogy elég lesz

Silvia Merler, az Algebris Invesmtents elemzési igazgatója szerint a bejelentéssel az EKB ugyan időt vásárolt magának, azonban korántsem oldotta meg a problémát.

Anatoli Annenkov, a Société Général vezető európai közgazdásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB egyedül nem képes megfékezni a piaci kilengéseket. Ehhez szüksége lesz más európai intézmények hathatós segítségére. Ilyen lenne például az európai járvány utáni újjáépítésre létrehozott, uniós 800 milliárd eurós alap kiterjesztése.

Az EKB utoljára a Covid-19-es járvány kezdetekor, 2020 márciusában hívott össze rendkívüli ülést.

Elemzők korábban úgy látták, valójában most már kicsi az esélye annak, hogy az EKB szigorítási ciklusa újabb adósságválságot robbantana ki. Ennek oka, hogy az annak idején problémás tagállamok finanszírozása egyrészt hosszú távon alacsony kamatok mellett megoldott, másrészt költségvetésük jobb helyzetben van. Persze hosszabb távon az elmaradó költségvetési reformok ismét kényes helyzetet alakíthatnak ki.