A professzor a kínai híradásokban megszólaltatott véleményekkel összhangban úgy fogalmazott: az országok teljesítményének puszta számok alapján való összehasonlítása megtévesztő. A bruttó hazai termék (GDP) alapján Kína már ma is világhatalomnak számít, az egy főre jutó GDP alapján ugyanakkor a világranglista hátsó felében kullog - fogalmazott Csang.

Május elején a nemzetközi ICP (International Comparison Program) egy jelentésében azt állította: a kínai gazdaság, vásárlóerő-paritáson mért nagyság alapján, akár már idén túlszárnyalhatja az amerikait. A Moody's nemzetközi hitelminősítő a napokban kiadott jelentésében szintén azt jósolta: Kína még az év vége előtt a világ első számú gazdaságává válik.

A kínai sajtóban megjelent reakciók azonban cáfolták az állításokat, mondván, azokban a közgazdászok alulbecsülték a kínai árakat és túlbecsülték az ország GDP-jét. A kínai kormány szócsövének tartott Zsenmin Zsipao központi lap a témával kapcsolatos írásában úgy fogalmaz: az ország előtt még "hosszú az út a világ vezető hatalommá válásához".

Más cikkek arra figyelmeztetnek: ugyan a hazai gazdasági növekedés kimagasló mértékű, a gazdaság fejlettségét és minőségét illetően Kína és a fejlett országok között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak. Ezt támasztják alá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai is: ezek szerint egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP alapján Kína csupán 93. a világranglistán, ahol az Egyesült Államok hatodik - a számok közti különbség pedig ötszörös.

A hivatalos kínai álláspont szerint az országnak még legalább egy évtizedre lesz szüksége a valódi világelsőség megszerzéséhez, s az csak akkor valósul meg, ha képes lesz fenntartani a jelenlegi, éves 7,5 százalékos növekedési ütemet.
A kínai kormány mindinkább ügyel a növekedés fenntarthatóságára is, ami lassabb GDP-bővülést vetít előre hosszú távon, vagyis lehet, hogy akár 2025 utánig is várni kell az elsőséggel - mondta Csang az MTI-nek.