A szervezet pénteki hírlevele szerint a német-orosz gazdasági kapcsolatokat az eddigi, nem gazdasági jellegű uniós szankciók is megterhelték, a pénteken hatályba léptetett újabb - az orosz pénzügyi szektort, az energiaszektort és a hadiipart célzó - büntetőintézkedések pedig tovább rontják a kilátásokat.

Az export már a január-májusi időszakban is 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az év egészét tekintve pedig 20 százalékkal eshet vissza - vázolta Tobias Baumann, a DIHK Oroszországgal, Közép-Ázsiával és Délkelet-Európával foglalkozó osztályának vezetője. Kiemelte, hogy mindenekelőtt a gépgyártó vállalatok kivitele csökkenhet az Oroszországot sújtó uniós szankciók következtében. Hozzátette, hogy a német gazdaságban 300 ezer munkahely fennmaradása függ az orosz exporttól, és ezek az állások ugyan "nem szűnnek meg egyik napról a másikra, de egy részük veszélyben van".

Az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet, a Német Gazdaság Keleti Bizottsága szerint 25 ezer munkahelyet sodor közvetlen veszélybe az úgynevezett harmadik körös - gazdasági jellegű - uniós szankciók révén keletkező helyzet.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt 2013-ban, és Oroszország a 11. helyen állt a német gazdaság exportpiacainak nagyság szerinti rangsorában.

Az Oroszországból származó import tavaly 40,1 milliárd eurót tett ki Németországban. Az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdasága elsősorban nyersanyagokat és energiahordozókat importált Oroszországból. A legfontosabb a kőolaj és a földgáz volt. A teljes németországi földgázfogyasztás nagyjából egyharmadát fedezik orosz forrásból.
A gazdasági kapcsolatok jelentőségét mutatja az is, hogy a német vállalkozások oroszországi befektetéseinek összértéke tavaly elérte a 22 milliárd dollárt.