A következő 4-5 évben közel 11 ezer alkalmazottat készül elbocsátani az állami szektor Romániában - derül ki a szenátus munkaügyi és szociális bizottságának szerdai jelentéséből.  A rendelet a dolgozók szociális védelméről is rendelkezik, és meghatározza, hogy a kormány évente mennyi pénzt fordít a végkielégítésekre.

Az elbocsátások szükségszerű intézkedések, a kormány úgy számol, hogy éves szinten 2000-2500 fő kompenzációját kell megoldani a következő 5 évben - jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. A költségvetésben idén 37,4 millió lejt (egy euró 4,3 lej) kell elkülöníteni 2539 elbocsátott munkás végkielégítésére, jövőre 82,6 millió lejből 1941 személyt kárpótlására kell forrást találni. Az elbocsátott munkavállalók után kieső járulékok 2017 végéig közel 150 millió lejt összesítenek. A vállalatoknak rugalmasabb termelési kapacitásra van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó piaci körülményekhez - indokolta a tervezett lépéseket Ponta.

A munkavállalói szakszervezeteket tömörítő érdekképviselet (BNS) alelnöke Ion Pisc szerint az elbocsátottak száma többszörösen meghaladja majd a kormány becslését, miután a vállalatok mellett önkormányzati szinten is jelentős leépítésre kell számítani. A Ponta-kabinet a napokban megszellőztetett tervei szerint az állami tulajdonban lévő, átszervezés és privatizáció előtt álló román posta 4 ezer az Oltenia energetikai központ 3 ezer alkalmazottját készül rövid távon elbocsátani.

Mindehhez hozzájön még a várhatóan még idén magántulajdonba kerülő vállalatoktól, például a vasúttársaságtól, a Tarom légitársaságtól, a fizetésképtelenségi eljárása alatt álló Hidroelectricától, az Electricától, a Nuclearelectricától, az Oltchimtől és a bányászati vállalatoktól elküldött munkások száma is. Az érdekképviselők szerint a drasztikus intézkedéseket miatt országszerte utcai megmozdulások várhatóak, a spontán tiltakozó akciók több iparágat teljesen megbéníthatnak. A posta dolgozóinak egy része hétfő óta tiltakozik országszerte, a tervezett bér és munkaidő-csökkentés valamint a privatizáció ellen.

Bukarest időzítése nem véletlen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) június végéig adott haladékot a kormánynak, hogy privatizálja, illetve átszervezze az állami vállalatokat és csökkentse a központi adósság állományát. Ellenkező esetben − fogalmazott februárban Erik de Vrijer delegációvezető (képünkön) − megszűnik a kapcsolat a pénzintézet és Románia között, és nem kezdődnek meg a tárgyalások az újabb hitelvonalról sem. Bukarest 2011 tavaszán kötött 5,3 milliárd euró értékű, két éves, többoldalú, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást az IMF szervezésében, amely március végén futott volna ki. A hitelvonal lezárását a súlyos elmaradások miatt június végére halasztotta a washingtoni hitelező.