Az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral - adta hírül döntését az Európai Bíróság. Az EU és Szingapúr 2013. szeptember 20-án parafálta a szabadkereskedelmi megállapodása szövegét.

Ez az egyik első úgynevezett új generációs kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény, amely a kereskedelemmel kapcsolatos különböző területekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Ezek közé tartozik például a szellemi tulajdonjog védelme, a beruházások, a közbeszerzések, a verseny és a fenntartható fejlődés ügye.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság véleményt kért az Európai Bíróságtól arról, hogy az unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik-e a tervezett megállapodás egyedüli aláírására és megkötésére vagy sem. A bizottság és az Európai Parlament szerint Brüsszelnek joga van erre.

Nyertek a bírálók

Az Európai Tanács és a bíróság elé észrevételeket terjesztő tagállamok, köztük Magyarország kormánya viszont azt állítja, hogy az EU nem kötheti meg egyedül a megállapodást, mivel annak bizonyos részei az unió és a tagállamok között megosztott hatáskörbe, sőt a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A bíróság arra a következtetésre jutott, az utóbbiaknak van igazuk, az unió és a tagállamok csak együttesen eljárva köthetik meg a szabadkereskedelmi egyezményt Szingapúrral. Az EU két területén nem rendelkezik az kizárólagos hatáskörrel.

Az egyik a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetések területe. Itt az úgynevezett portfólióbefektetésekről van szó, amelyekre a vállalkozás irányítása és ellenőrzése befolyásolásának szándéka nélkül kerül sor. A másik a befektetők és az államok közötti jogviták rendezésére vonatkozó szabályozás.