A  Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az egyeztetések három éve elejtett fonalát szerdán vennék fel a regionális fejezet tárgyalásával, ám Németország uniós nagykövete az ezt előkészítő tanácskozáson jelezte: kormánya nem kész arra, hogy zöld utat adjon a folyamatnak. Uniós tisztviselők azt is elmondták az internetes portálnak, hogy Hollandia képviselője hasonló lépést tett: hivatalos fenntartást nyújtott be, jelezve, hogy mielőtt leadná szavazatát, konzultálnia kell Hágával.

A konfliktus azt követően kezdődött, hogy a török kormány erőszakos rendőri beavatkozással szorította vissza az országban május végén kirobbant tüntetések résztvevőit. Angela Merkel német kancellár a múlt héten élesen bírálta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt a durva fellépés miatt, ám úgy tűnik, a német vezetés nem egységes az ügyben, mert Guido Westerwelle külügyminiszter később már arról beszélt, hogy a tárgyalásokon meg kellene nyitni egy másik fejezetet − a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés ügyét −, amelyet a régiós kérdésekkel párhuzamosan tárgyalnának. Az uniós ügyekért felelős török miniszter, Egemen Bagis válaszul azzal vádolta Merkelt, hogy nyilatkozatával a szélsőjobboldali szavazóknak hízeleg a szeptemberi választások előtt.

Törökország durvább lépéseket is tehet, ha nem kezdődnek újra a tárgyalások: visszahívhatja uniós nagykövetét, kivonulhat az EU és Ankara külpolitikáját koordináló találkozókról és lemondhatja a török miniszterek és parlamenti képviselők európai útjait. Németországon és Hollandián túl azonban a többi 25 uniós tagország és az Európai Bizottság zárójelbe tenné a demonstrációk ügyét, ezért nem várható a konfliktus éleződése. Az uniós nagykövetek ma egyeztetnek, majd délután a külügyminiszterek várhatóan eltakarítják a tárgyalások útjában álló akadályokat.