Őrült politikai verseny bontakozott ki Görögországban a június 17-ei választások előtt: a közvélemény-kutatások egyik fele az EU és az IMF támogatásának feltételeit alapvetően elfogadó konzervatív Új Demokrácia némi előnyét mutatja a paktumellenes, radikális baloldali Szirizával szemben, míg a másik fele ezzel éppen ellenkező eredményre jutott - derül ki a Dow Jones összefoglalójából. Az első hely elérésének különös jelentősége van a görög választási rendszerben, ugyanis a kormányzóképesség biztosítása érdekében a 300 fős parlamentben 50 helyet automatikusan a győztes kap. Ezzel növelheti a szavazáson elért eredménye alapján a törvényhozásba juttatott képviselői számát.

A Real News című lapban megjelent felmérés szerint - amelyet az MRB intézet készített - bő fél százalékpontnyi az Új Demokrácia előnye, míg Proto Themában közölt adatok több mint másfél százalékos pluszt mutatnak. A Kathimerini lapban publikált kutatás azonban négy százalékpontos Sziriza-előnyt mér, a Metron Analysis kutatóintézet pedig közel másfél százalékponttal hozza ki győztesnek a radikális pártot.

Kapcsolódó

 

Pártok támogatottsága
Felmérés*Új DemokráciaSziriza
Real News24,423,8
Proto Thema23,121,4
Kathimerini24,028,0
Metron Analysis23,825,1
*a közvélemény-kutatást közlő lap vagy szervezet
Forrás: Dow Jones

 

Nem kell a drachma

Talán meglepő, hogy a közvélemény-kutatások szerint növelni tudta támogatottságát a szocialista Paszok, az a párt, amely az elmúlt két és fél év egymást követő megszorításhullámokat hozó válságkezelésének nagyjáért felelős. A május elején elért bő 13 százalékkal szemben mos egyes intézeteknél 14,5, másoknál 15 százalékon áll, de van olyan felmérés, amely 17,4 százalékot hozott ki a szintén paktumpárti politikai erőnek.

Vagy a totális káosz vár Görögországra és annak kiszámíthatatlan dominóhatása Európára, vagy a megállapodási kényszer a tárgyalóasztalnál fogja tartani a részt vevő feleket, akiknek közösen kell megtalálniuk a kiutat a görög választások után kialakult zsákutcából − ez a két játékelméleti kimenetele van a most kialakult krízisnek.

A kisebb pártok közül a kommunisták és az újnácik támogatottsága mérséklődött. A vizsgálatok megerősítik a korábbi eredményeket, amelyek szerint a görögök négyötöde meg akarja tartani az eurót. Csak tíz százalék azok aránya, akik szívesen látnák a korábbi valuta, a drachma visszatérését.

Che Guevara árnyékában

Magához képest visszafogott nyilatkozatot adott a Reutersnek pártja irodáján a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz. A 37 éves politikus (képünkön) különösen a fiatalok körében népszerű - Görögországban minden második fiatal munkanélküli. A Sziriza központja, amely egy lepukkant épület ütött-kopott szobáiban kapott helyet, inkább emlékeztet egy hippitanyára, mint egy dinamikus, feltörekvő szervezet főhadiszállására. A személyzet pólót és farmert viselő fiatalokból áll, a fiúk jó része szakállas, a falon törött üvegű képkeretben Che Guevara kopott portréja lóg.

Ciprasz ma indul európai körútra, hogy megpróbálja megértetni az kontinens közvéleményével pártja álláspontját. Hivatalban lévő vezetők nem fogadják, baloldali politikusokkal, köztük Jean-Luc Melechonnal, a francia szocialisták egyik korábbi elnökjelölt-aspiránsával, illetve Klaus Ernsttel és Gregor Gysivel, a német Baloldal pártja vezetőivel tárgyal. Emellett sajtótájékoztatókon ismerteti politikáját.

Akarsz beszélni róla?

Üzenetének lényege az, hogy eljött az ideje a beszélgetésnek Görögország és Európa között. A Sziriza nem Európa-ellenes politikai erő, fő célja, hogy megőrizze a kontinens szociális egységét - állítja Ciprasz. Sőt, lehet, hogy az övék a leginkább Európa-barát párt, mivel az Európát vezető politikai erők - azzal, hogy ragaszkodtak a megszorításokra alapuló válságkezeléshez - az instabilitásba és az eurózóna szétesésének határa vitték a kontinenst.

Az összesen 174 milliárd dolláros két görög segélycsomagot "írott malasztnak" tartja, ha hatalomra kerül, akkor új politikai megoldást keres Görögország benntartására az eurózónában - fejtegette. Kérjük Európa támogatását és finanszírozását, de nem akarjuk, hogy az európai adófizetők pénzét elpazarolják. A két támogatási csomag feneketlen hordóba öntötte a forrásokat, ha a dolgok így folytatódnak, akkor szükség lesz egy harmadik paktumra is.

Értsék már meg!

Az európai politikusoknak és más döntéshozóknak meg kell ezt érteniük! Számítunk Európa szolidaritására és forrásaira, de ezek segítségével a hosszú távú reformokat kell megalapozni. Látnunk kell, hogy két-három év múlva kikerülünk ebből az örvényből, és képesek leszünk visszafizetni a kölcsönt. Ha folytatjuk az eddigi programokat, akkor nem leszünk képesek erre - mondta belehelyezkedve a kölcsönt nyújtó európaiak gondolkodásmódjába..

Álláspontja szerint a Görögország támogatásáról újrainduló tárgyalásokon választott vezetőknek kell részt venniük, nem az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF szakértőiből álló trojkának. Hosszú idő óta először a bankok és a tőke érdekével szemben az emberek akaratát lehet és kell érvényesíteni - célzott a neoliberális gazdaságpolitika hegemóniájának jegyében eltelt elmúlt évtizedekre. Elismételte véleményét, amely szerint a gyógyításra szoruló beteg nem Görögország, hanem Európa.

A konkrét lépések között említette, hogy az ECB-nek finanszíroznia kell az állami költségvetéseket és közös eurózónás kötvényeket kell kibocsátani - a német politikusoknak mindkét ötlettől égnek áll a hajuk. Emellett a napsütésben gazdag Görögországot a megújuló forrásokra épülő energiatermelés Eldorádójának tartja.

Valami készül?

Ciprasz úgy érzi, hogy Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnökkel egy platformon áll. Ez bizonyára túlzás - Hollande sem fogadja például -, de a világ legbefolyásosabb nyolc országát tömörítő G8 vezetőiek hét végi csúcsán szóba kerültek korábban részben tabuként kezelt és a görög politikus interjújában is megjelenő gazdaságösztönző lépések. Felmerült például, hogy az 500 milliárd euró felett rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) az államoknak nyújtott segélycsomagok mellett közvetlenül is részt vállalhatna bankok feltőkésítésében - tudta meg európai tisztviselőktől a Financial Times (FT).

Az eurókötvények kibocsátását a francia államfő a német ellenállás ellenére újra napirendre akarja vetetni. További heves vita várható arról, hogy az ECB korlátlanul vásároljon spanyol és olasz államkötvényeket. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter az FT-ben megjelent cikkében azt írta, hogy az ECB-nek masszívan be kell avatkoznia az állampapírpiacon az olyan országok védelmében, amelyek kiszorulóban vannak az eurózónából.

Elemzők szerint a hét végi csúcs háttérbeszélgetésein az eurókötvények ügye továbbra is erősen vitatott maradt, de a bankok közvetlen kisegítése európai forrásokból előbbre jutott. Emellett szól, hogy ha az ESM államokat támogat - majd azok töltik fel pénzzel bankjaikat -, akkor növeli az országok adósságát, azaz az egyik probléma megoldása egy másikat teremt. Ezzel szemben a pénzintézetek közvetlen finanszírozása esetén nem merül fel ez az ellentmondás.