Az Európai Bíróság a varsói regionális bíróság az előtte folyamatban lévő hét büntetőügy kapcsán azt vizsgálja, hogy az ügyek elbírálására hivatott ítélkező testületek összetétele megfelel-e az uniós jognak. A helyzet ugyanis az, hogy ezekben az ítélkező testületekben az igazságügyi miniszter által a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvényalapján hozott határozat alapján kirendelt bíró is jelen van.

A bírák kirendelésére vonatkozó lengyel szabályok értelmében az igazságügyi miniszter hivatalosan nem ismert kritériumok alapján, és anélkül, hogy a kirendelésről szóló határozat bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetné, valamely bírót kirendelés útján magasabb szintű büntetőbírósághoz oszthat be. Az igazságügyi miniszter ezenkívül bármikor visszavonhatja a kirendelést  anélkül, hogy az ilyen visszavonást előre meghatározott jogi kritériumokra kellene alapoznia, vagy indokolnia kellene. A varsó testület arra volt kíváncsi, hogy ez megfelel-e az uniós jognak.

Kapcsolódó

Az Európai Bíróság szerint ahhoz, hogy az olyan bíróságok esetén, mint amilyen a kérdést feltevő varsói testület, alapvető fontosságú a függetlenségük védelme. Így a bírák kirendelésére vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell a szükséges garanciákat azon veszély elkerülésére, hogy ezt a kirendelést a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzésének eszközeként

használják fel.

Befolyásolhatják

Az Európai Bíróság hangsúlyozza, hogy bár az a tény, hogy az igazságügyi miniszter a bírákat csak a hozzájárulásukkal rendelheti ki, fontos eljárási biztosíték, számos olyan körülmény áll fenn, amely lehetővé teszi az igazságügyi miniszter számára, hogy e bírákat befolyásolja, és amelyek kétségeket ébreszthetnek a függetlenségükkel kapcsolatban.

Az önkényesség és a manipuláció veszélyének elkerülése érdekében a bíró kirendeléséről és a kirendelés megszüntetéséről szóló határozatot előzetesen ismert kritériumok alapján kell meghozni, és megfelelően meg kell indokolni. Ezenkívül, mivel a bíró kirendelésének a bíró hozzájárulása nélküli visszavonása az utóbbi számára a fegyelmi szankcióhoz hasonló következményekkel járhat, az ilyen intézkedésnek bíróság előtt megtámadhatónak kell lennie.

Mivel az igazságügyi miniszter a legfőbb ügyészi tisztséget is betölti, egy adott büntetőügyben mind az ügyészség rendes szervezeti egységeinek az ügyészei, mind a kirendelt bírák felett hatáskörrel rendelkezik, ami jogos kétségeket ébreszthet a jogalanyokban az említett kirendelt bírák pártatlanságával kapcsolatban.

Nem függetlenek

Az, hogy az igazságügyi miniszter jogosult a bírákat ismeretlen szempontok alapján magasabb szintű bíróságokhoz kirendelni, és jogosult e kirendelésüket indokolás nélkül megszüntetni, ami azzal a következménnyel jár, hogy a bírák a kirendelésük időtartama alatt nem élvezik azokat a garanciákat és függetlenséget, amelyeket egy jogállamban minden bírónak általában élveznie

kellene. 

Továbbá a büntetőeljárásokban irányadó ártatlanság vélelme azt feltételezi, hogy a bírónak elfogultságtól és előítéletektől mentesnek kell lennie a vádlott büntetőjogi felelősségének vizsgálata során. A bírák függetlensége és pártatlansága tehát alapvető feltétele az ártatlanság vélelme biztosításának.

A jelen ügyekben a fent hivatkozott körülmények között a bírák függetlensége és pártatlansága, következésképpen pedig az ártatlanság vélelme veszélybe kerülhet.