A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Szeptember 1-jével világcsúcsra, 27 százalékra emelte 22-ről a belorusz jegybank az alapkamatot, holott az ez évi monetáris politikai irányelvek az év végére 8-10 százalékos szintet irányoztak elő. A mostani az idei nyolcadik kamatemelés volt, és mindössze két héttel az előző után került rá sor. A dollár hivatalos árfolyamát viszont gyakorlatilag nem módosították, jelenleg 1 dollár 5130 belorusz rubel, de az idegenforgalmi irodákban már 10 ezer rubellel számolják az amerikai valutát. Mint a Telegraf című minszki lap megállapította, ezzel a volt szovjet köztársaságok között aranyérmes lett az ország − az év első nyolc hónapja alatt a belorusz rubel értékének 69,87 százalékát vesztette el a dollárral szemben, és a jegybanki adatok szerint 71 százalékkal alacsonyabb jelenleg az árfolyama, mint egy évvel ezelőtt.

A kamatemelést kikényszerítő infláció augusztusban éves összevetésben 45,8 százalék volt a központi statisztikai hivatal jelentése szerint, és a gazdasági minisztérium elemzői csak abban biztosak, hogy az áremelkedés folytatódni fog, számokat már jósolni sem mernek − írta a BelTA hírügynökség.

Az egyre elkeserítőbb helyzetben Alekszandr Lukasenko államfő személyesen cáfolta azokat a híreket, hogy be akarnák fagyasztani a lakosság valutabetéteit, szerinte ezt csak az "ötödik hadoszlop" ügynökei terjesztik. Sőt, kijelentette, hogy a bírálatok ellenére folytatják a nyugdíjak, ösztöndíjak, szociális juttatások és bérek inflációval azonos arányú emelését. Szerinte az áremelkedések így nem okoznak problémát a lakosságnak és pánikra semmi ok. Azt is közölte, hogy másfél-két hónapon belül stabilizálják a valutapiacot és a rubel árfolyamát, amivel komoly önmérsékletről tett tanúbizonyságot, hiszen április közepén még azt ígérte, hogy napokon belül normalizálják az árfolyamokat. Egyúttal határozottan visszautasította azokat az állításokat, hogy sürgős reformokra lenne szükség, szerinte ezt a felforgatók sugallják, és csak az ország saját maga által kidolgozott reformjait kell végrehajtani. Vagyis azt, hogy a cégek a világon bárhol eladható termékeket állítsanak elő, amiből kielégítik az állam szükségleteit, s a fennmaradó részt eladhatják, ellenértékéből azt importálhatnak, amit akarnak. Ez meg is szüntetné a jelenlegi valutahiányt.

Ami a lakosság háborítatlan ellátását illeti, az államfő régen járhatott fővárosa húsboltjaiban, amelyek az áruhiány miatt egymás után zárnak be. A szép nevű Szovjetszki a Lenyingradszkaja utcán a Telegraf beszámolója szerint azt követően adta fel, hogy napokon át csak majonézt és halkonzervet tudott kitenni polcaira. A többi üzletben korlátozást vezettek be: húst, csirkét, füstölt húst, kolbászt és felvágottat legfeljebb egy kilogrammot adnak el vásárlónként. A városi tanács elnöke szerint viszont a problémát máris megoldották azzal, hogy szeptember-októberben minden hétvégén mezőgazdasági vásárt rendeznek, ahol a főváros lakói mindent megvehetnek reális árakon.