Az államfő hangsúlyozta: különösen Stockholmtól várja el, hogy hatékonyabban lépjen fel azon "terrorcselekmények" ellen, amelyek hátterében Ankara szerint főként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd szakadár szervezet áll, amelyet Törökország mellett sok nyugati ország is terrorszervezetnek tart.

"Megmondtuk nekik, hogy ha nem adják át nekünk a terroristákat, mi sem tudjuk jóváhagyni NATO-csatlakozásukat a parlamentben" - szögezte le Erdogan, az Ulf Kristersson svéd kormányfővel novemberben tartott találkozóján elmondottakra utalva.

A török ratifikálást késleltetheti az is, hogy kurd tüntetők csütörtökön a török elnököt jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Ulf Kristersson akkor úgy vélte, Svédország NATO-csatlakozását akarták megakadályozni. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, tiltakozásul pedig lemondta a svéd parlamenti házelnök ankarai látogatását; Andreas Norlen így a török helyett a finn fővárosba látogatott hétfőn.

"Hangsúlyoznunk kell, hogy Finnországban és Svédországban szólásszabadság van. Ezt nem tudjuk irányítani" - mondta Matti Vanhanen, Norlen finn kollégája közös sajtótájékoztatójukon.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter a YLE helyi rádióadónak hétfőn azt mondta, szerinte Ankara követelése a "terroristák" kiadatására a múlt hét eseményeire adott reakcióként fogható fel.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a hétvégén figyelmeztetett, hogy Törökországnak a közelgő választások miatt fogytán az ideje a NATO-csatlakozás jóváhagyására.