A leendő török államfő több ezer híve előtt, pártja ankarai központi épületének erkélyéről beszélve köszönetet mondott a rá szavazóknak, és azt hangoztatta, hogy az országban új korszak kezdődik, amely reményei szerint a nemzeti megbékélés időszaka lesz.

A nemzeti akarat és a demokrácia diadalának nevezte Recep Tayyip Erdogan török kormányfő vasárnap este az aznapi elnökválasztáson aratott győzelmét. A leendő államfő több ezer híve előtt, pártja ankarai központi épületének erkélyéről beszélve köszönetet mondott a rá szavazóknak, és azt hangoztatta, hogy az országban új korszak kezdődik, amely reményei szerint a nemzeti megbékélés időszaka lesz.

"Ma lezárunk egy korszakot, és belépünk egy újba" - fogalmazott Erdogan. Arra szólított egyúttal, hogy felejtsék el a múlt belső vitáit, hagyják azokat az új érával lezárandó "régi Törökországban". Ellenfelei közül többen tekintélyelvű és iszlamista kisiklással vádolták a kormányfőt. Tőlük most azt kérte, hogy vizsgálják felül ezt az álláspontjukat.

"Hetvenhétmillió török elnöke leszek, nem csupán azoké, akik rám szavaztak" - fogalmazott Erdogan.

A miniszterelnök, aki 2003 óta vezette a kormányt Törökországban, a nem hivatalos végeredmény szerint már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását.

Fő ellenfele, Ekmeleddin Ihsanoglu vasárnap este gratulált Erdogannak a győzelemhez. "Gratulálok a miniszterelnök úrnak, és sikert kívánok neki" - mondta a politikus újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Isztambulban.

Erdogan, akinek a 2015-ös parlamenti választásokon távoznia kellett volna a kormány éléről, nem rejtette véka alá, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a végrehajtó hatalmat és bővíteni akarja a többnyire protokolláris jellegű államfői hatásköröket.

Törökország Erdogan vezetése alatt vált regionális gazdasági hatalommá. Ellenfelei viszont attól tartanak, hogy iszlamista gyökerei és a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlensége miatt Erdogan elnöksége alatt az 1923-ban Kemal Atatürk által megalapított világi köztársaság, NATO-tagállam és európai uniós tagjelölt távolabb kerül az atatürki világi eszméktől. Alkotmánymódosítási terveit politikai ellenlábasai máris hevesen bírálják.

Erdogan győzelme nem meglepő, tekintve az erőteljes kampányt, pártja, az AKP pénzügyi befolyását és az ország médiája feletti befolyását.

2013 júniusában több millió török tiltakozott az utcákon a tekintélyelvű és iszlamista kormányzás ellen. A megmozdulások szigorú megtorlása árnyékot vetett a rendszerre. Tavaly télen soha nem látott korrupciós botrány tört ki, Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülen iszlamista imámot vádolta meg "összeesküvéssel", és tisztogatást hajtott végre a rendőrség és igazságszolgáltatás soraiban, és korlátozta a közösségi médiát.

"Erdogan számára nem az elnökválasztás megnyerése a legnehezebb, hanem az utána következő időszak" - vélte Ziya Meral, a cambridge-i egyetem tanára, aki szerint a török politikus "politikai jövője nagyban attól függ, hogyan tudja majd fenntartani az AKP feletti hatalmát".