Magyarországon 2014. július 2-ától a parkolási közszolgáltatások díjai, a közutak használatáért fizetendő díjak, az állami vállalatok által nyújtott személyszállítási szolgáltatások díjai, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjai mobilfizetési rendszer használatán keresztül csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési (NM) Zrt. által üzemeltetett rendszer útján fizethetők meg. A mobilfizetési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy egy áru vagy szolgáltatás ellenértékét valamely, telekommunikációs vagy információs technológia alkalmazásán alapuló hálózaton keresztül fizessék meg.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország azáltal, hogy a szolgáltatásoknál a mobilfizetési rendszer üzemeltetését egy állami monopóliumnak (NM Zrt.) tartja fenn és e piacról kizárja az ott korábban jelen volt üzleti vállalkozásokat, megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, valamint a szolgáltatási irányelvet. Az uniós szerv ezen állítólagos jogsértés miatt kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen az Európai Bíróságon (EB).

Kapcsolódó

Magyarország azt állítja, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat megvalósítására irányuló, úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (ágész) minősül, ahol a szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

A rendes piaci körülmények között működő vállalkozások által nyújtott, vagy azok által kielégítően nyújtható szolgáltatások nem minősülnek ágésznak. Márpedig Budapest nem bizonyította az ágésznak minősítéshez szükséges feltételek teljesülésének fennállását, mivel a létrehozott monopóliummal biztosított eredményt a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett, az e monopóliumnak fenntartott kizárólagos jog létesítése nélkül is elérhette volna - állapította meg ma bejelentetett indítványában Yves Bot főtanácsnok.

A főtanácsnok szerint azzal, hogy Magyarország a mobilfizetési szolgáltatások piacán nemzeti monopóliumot hozott létre, a szolgáltatási irányelv szerinti olyan korlátozást vezetett be, amely csak abban az esetben lenne megengedhető, amennyiben az alkalmazása szükséges és arányos, valamint nem diszkriminatív. Márpedig a Magyarország által az említett korlátozás igazolásaként felhozott, a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének. Léteznek ugyanis az e célok elérését biztosító kevésbé korlátozó intézkedések, mint például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakítása. MIndezek nyomán a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország megsértette szolgáltatási irányelv szerinti kötelességeit.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.