A népesség elöregedése, a feltörekvő országok gazdasági növekedésének lefékeződése és a környezet károsítása miatt számottevően lassul a világgazdaság növekedése a következő évtizedekben - állítja a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD friss jelentésében. ESzerint 2010 és 2020 között éves átlagban 3,6 százalékkal bővülhet a világ GDP-je, míg 2050 és 2060 között már csupán 2,4 százalék várható - jósolnak bátran fél évszázadra előre az OECD elemzői.

A legfontosabb trendek, amelyek a következő évtizedek gazdasági folyamait meghatározzák, valójában ismertek. Ezek közé tartozik a lakosság elöregedése mellett az egyre komolyabb tudást igénylő technológiák terjedése, a globalizáció és a globális felmelegedés. Utóbbi éves átlagban 1,5 százalékos farag le a világgazdaság növekedési üteméből.

Sokkok jönnek

Az OECD-országokat kettős demográfiai sokk éri. Az egyik az említett elöregedés. A másik azzal függ össze, hogy a világgazdasági termelés súlypontja áthelyeződik az OECD-n kívüli országokra. Emiatt növekedszik ezekben a magasan képzett munkaerő iránti igény és tovább szűkül a fejlett és a feltörekvő országok munkavállalóinak jövedelme közti rés. Ennek köszönhetően kevesebben kelnek majd útra az utóbbiakból, hogy az előbbiekben keressenek magasabb kereseti lehetőséget kínáló munkát.

Ebből fakadóan a szervezet szerint 2060-ra az eurózóna munkaerő-állománya 20, az USA-é 15 százalékkal lesz kisebb, mint ma. Eközben a nem OECD-országok közötti kereskedelem súlya a világkereskedelemben a mostani 25 százalékról 50 százalékra ugrik. Indiában hatszorosára nő az egy főre eső GDP, Kína esetén ez a mutató összemérhető lesz az USA-éval.

Együtt jobb

Ha nem változnak a jelenlegi újraelosztási arányok, akkor az OECD-n belül 30 százalékkal bővül a legkevesebbet és a legtöbbet keresők adózás előtti jövedelmének különbsége. Ez az elmaradó fogyasztás miatt fékezi majd a növekedést. A helyzetet külön súlyosbíthatja, ha romlanak a tehetséges, de szegénynek született emberek kitörési, előrejutási lehetőségei.

A kettős demográfiai sokk kivédése elképzelhetetlen anélkül, hogy a fejlett országokban emeljék a nyugdíjkorhatárt, erősítsék az időskori munkavállalás ösztönzőit. A tanulási, átképzési formákat támogatni kell, hogy segítsék az elkerülhetetlen pályamódosításokat. A tudásalapú gazdasághoz illeszkedően meg kell könnyíteni az új cégek alakulását, illetve a kimerült régiek csődjét.

A jövedelmi szakadék ellen több fronton kell küzdeni, kezdve az oktatás javításától egészen az adórendszerek átszabásáig. A legnagyobb hasznot azonban az hozhatja az emberiségnek, ha az államok liberalizálják egymás közti kereskedelmüket. A nemzetközi együttműködés lendületet adhat a közös kutatásnak és fejlesztésnek, valamint az erre épülő technológiai innovációnak.