Vegyes képet mutat az euroövezeten kívüli EU-s országok euróövezethez való gazdasági felzárkózáában 2018 óta elért előrelépés, amelyből kiemelendők a költségvetési egyensúlyi problémák kezelése terén tett fontos lépések - írja az Európai Központi Bank (ECB) legújabb jelentésében. A kétévente kiadott jelentésben jelenleg hét olyan EU-ország euróbevezetéshez való közeledését mérik fel, ahol még nem vették át az eurót.

Bulgária és Horvátország több kötelezettséget vállalt olyan gazdaságpolitikai területeken, amelyek igen relevánsak az ERM-II-ben, az euró "előszobájába, való akadálytalan részvételhez. Tekintettel a jelentésben foglalt gazdasági elemzéshez felhasznált adatok gyűjtésének záró dátumaira, a koronavírus hatását teljes körűen csak a következő, 2022-ben esedékes jelentésben lehet majd elemezni.

Kapcsolódó

Ami az árstabilitási kritériumot illeti, a legtöbb vizsgált ország követelményeknek való megfelelése romlott. A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja az 1,8 százalékos referenciaértéket, ugyanakkor Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt. A következő években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik. 2020-ban a deflációs nyomás motorja várhatóan a meredek olajáresés lesz.

Ehhez hozzátartozik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a hivatalos középtávú inflációs célja eleve nem felelt meg az ECB-referenciának. A magyar árstabilitáshoz 3 százalékon határozták meg az inflációs célt, plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávval.

2019-ben egy kivétellel az összes vizsgált országban a 3 százalék alatt maradt a hiány, Romániánál 2020 áprilisában elindult a túlzotthiány-eljárás.

Horvátországban és Magyarországon az adósságmutató meghaladja ugyan a GDP 60 százalékában meghatározott küszöbértéket, de a mutató 2019 végéig csökkenő pályát követett. Ugyanakkor várhatóan a hiány- és az adósságmutató egyaránt megemelkedik mind a hét országban, úgy a gazdasági teljesítmény markáns lassulása, mint a pandémia miatt tett fiskális válaszlépések eredményeként.

Akarják a magyarok az eurót, de nem kapják meg

A magyarok kétharmada támogatja a mihamarabbi euróbevezetés és a forint lecserélésének ötletét - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Részleteket a linkre kattintva olvashat.

Bulgária és Horvátország 2018-ban, illetve 2019-ben hivatalosan is jelentkezett az ERM-II mechanizmusba való felvételre. A két országban jelentős gazdaságpolitikai kötelezettségeket vállaltak annak érdekében, hogy a közeljövőben csatlakozhassanak a mechanizmushoz.

A konvergenciavizsgálat referencia-időszakában a bolgár pénznem 1,95583 leva/euro fix árfolyamon tartózkodott a valutatanács-rendszer keretében. A horvát kunával úgynevezett irányított lebegő árfolyamrendszerben kereskedtek, és az euróval szembeni árfolyama kevés volatilitást mutatott.

A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország viszonylatában - írja az ECB jelentése.

Egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euró átvételéhez előírt összes követelménnyel.