Általános vélekedés szerint a az állam- és kormányfők csúcsértekezletén született határozatok sikerként értékelhetők, Görögország és az euró azonban - mint fogalmaztak - egyelőre csak lélegzetvételnyi szünethez jutott. A remélt pozitív hatás, a piacok kedvező reagálása csak hosszabb távon mérhető le.

Szakértők szerint a mostani csúcs különbözött a korábbiaktól abban a tekintetben, hogy senki nem győzött le senkit. A német kancellár, Angela Merkel mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy a magánszektorbeli hitelezők - a bankok és a biztosítótársaságok - önkéntes alapon részt vesznek a görög adósságok finanszírozásában, ami a német kancellár legfőbb törekvése volt. Ugyanakkor az ezt korábban ellenző Nicolas Sarkozy francia államfő sem szenvedett vereséget, különös tekintettel arra, hogy a határozatokat a csúcsot megelőzően Merkellel közösen dolgozták ki.

Szakértők szerint a résztvevők a brüsszeli csúcsértekezleten olyan átfogó csomagot fogadtak el, amelynek tényleges hatásai csak hosszabb távon mérhetők le. Az idézett szakértők ezzel egyidejűleg ugyanakkor annak a nézetnek adtak hangot: rövid távon még az sem jelentene különösebb problémát, ha az euróövezeti csúcs adósságkönnyítő határozatai, különösen a magánbefektetők tervezett közreműködése nyomán, a hitelminősítő intézetek Görögországot időlegesen fizetésképtelennek nyilvánítanák.

Az Európai Központi Bank azonban egyfajta garanciát vállalt a görög adósságokra, ami azt jelentheti, hogy Athén hosszabb távon nagyobb stabilitáshoz juthat. Ennek kapcsán a szakértők úgy vélekedtek, hogy az állam- és kormányfők számításaikba előzetesen "belekalkulálták" a fizetésképtelenség esetleges kinyilvánítását.

A Die Welt című lap kommentárja szerint a csúcs nagyobb siker, mint arra előzetesen számítottak. A pohár azonban - mint az újság fogalmazott - félig üres. Az euróválság legfőbb oka, miszerint Görögország saját erőből nem képes visszafizetni adósságait, változatlanul fennmaradt. Az előirányzott átütemezés túl csekély mértékű az ország fizetőképességének helyreállításához. Athén továbbra is ráutalt az európartnerek támogatására - szögezte le a konzervatív német újság, amely szerint ily módon az is kérdéses: sikerül-e megakadályozni azt, hogy a válság a későbbiekben más országokra is átterjedjen.