Még 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. Az újfajta adó célja az volt, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások javítása érdekében.

Az ezen új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekednek, és azok mértéke 0,2 százalék az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5 százalék az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5 százalék az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.

Kapcsolódó

Miután a brüsszeli bizottsághoz panasz érkezett az adóval kapcsolatban, a testület előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az EB szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése is indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

Mindezek alapján az EB úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és - mivel az adó már hatályban volt - utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását. Budapest e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az Európai Törvényszéktől (ez a T-554/15. számú ügy).

Az egy uniós rendelet által előírt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a magyar jogszabályok értelmében az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő a vállalkozásoknak bizonyos tevékenységeikhez kapcsolódó árbevételük függvényében kell megfizetniük. A díj célja az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységek költségeinek finanszírozása.

2014. december 31-ig a díj mértéke az összes élelmiszerlánc-szereplő számára egységesen az éves nettó árbevétel 0,1 százaléka volt. 2015-től azonban a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknél progresszív adókulcsokat vezettek be: 0 százaléktól (az árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után) 6 százalékig (az árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó része után) terjedően. Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1 százalékának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.

Az EB előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. Emiatt az állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá ezen eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmértéke alkalmazásának felfüggesztését. Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az Európai Törvényszéktől (ez a T-555/15. számú ügy)..

Így döntött a bíróság

A törvényszék a két ügyet egyesítette és az azokban 2018. április 25-én meghozott ítéletében megállapította, hogy az EB a helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig Budapest nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását. Így a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre.

Majd Magyarország fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz, mondván a bizottság nem adott megfelelő indokolást. Lengyelország Magyarország oldalán beavatkozóként vett részt a fellebbezési eljárásban.

A ma kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy a törvényszék új indokokkal egészítette ki a z EB által kifejtett indokokat, és így túllépte hatáskörének korlátait, emiatt a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte. A bíróság szerint a per állása megengedi azt, hogy maga bírálja el érdemben Magyarországnak a vitatott felfüggesztő rendelkezések ellen benyújtott kereseteit.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy 2016. július 4-én a bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a mostani ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. Az EB a végleges határozatokban megállapította, hogy a nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak.